Albánia veszi magának a bátorságot

Az amerikai-iráni ellentétek Albánián is lecsapódnak. A NATO-tag balkáni állam – csakúgy, mint a második világháború idején – elég erőt érez magában ahhoz, hogy szembeszálljon a zsidó nép legnagyobb ellenségével.

Az egész világon magasra csaptak az indulatok a nagyhatalmú iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz Brigádjai nevű elitalakulata befolyásos vezetőjének, Kaszim Szulejmáninak a likvidálása után. Ali Hamenei legfőbb iráni vallási és politikai vezető (akinek a tábornok közvetlenül volt alárendelve) sokak számára váratlanul nemcsak az akcióért felelős Egyesült Államok, hanem Albánia ellen is kirohanást intézett a január eleji incidens után.

Mint Hamenei mondta: „Van egy csöppnyi, bár gonosz európai ország, ahol amerikaiak és Irán-ellenes árulók gyűltek össze, hogy összeesküvést szőjenek az iszlám köztársaság ellen.”

Albánia 2009-ben lépett be a NATO-ba. Azóta – lehetőségeihez mérten – igyekszik a nyugati katonai szövetség minél hasznosabb tagjává válni, legalábbis kifejezni az elkötelezettségét elsősorban az Egyesült Államok iránt. Ennek jegyében fogadta be a balkáni ország egy Irán által üldözött szervezet tagjait hét éve.

Az iszlamista és marxista alapokon álló militáns szervezet, a Modzsahedin Halk (Iráni Népi Mudzsahedek, rövidítve: MEK) korábban iraki területről igyekezett elérni az Iráni Iszlám Köztársaság síita kormányának az összeomlását, bár az 1979-es iszlám forradalom idején még a mostani kurzussal karöltve vettek részt a sah rendszerének megbuktatásában. Később viszont merényletekkel próbálták aláásni a rendszert, így nem csoda, hogy a teheráni rezsim terrorszervezetként tartja nyilván a társaságot.

Az albán rendőrség felszámolt egy titkos iráni félkatonai hálózatot

A terroristák merényleteket terveztek albániai száműzetésben élő iráni ellenzékiek ellen.

Irak 2003-as amerikai inváziója után a MEK az irániak rakétatámadásainak célkeresztjében találta magát. A Mudzsahedeket az amerikai külügyminisztérium korábban szintén terrorcsoportként tartotta nyilván, de 2012-ben törölték őket a feketelistáról. A MEK háromezer tagját végül Albánia washingtoni kérésre (ezzel is demonstrálva elkötelezettségét Amerika iránt) a következő évben befogadta. A Mudzsahedek Duresben élnek, nem messze a fővárostól, Tiranától, egy szigorúan őrzött táborban.

Ezzel azonban Albánia kivívta a teheráni rezsim rosszallását, főleg, miután az Egyesült Államok és Irán kapcsolata finoman fogalmazva is egyre feszültebb, amióta Donald Trump a Fehér Ház ura.

A MEK Albániában élő tagjai veszélyben érzik magukat, főleg annak fényében, hogy az iráni vezetés bosszút esküdött Szulejmáni haláláért. Mint jogi tanácsadójuk, Behzad Saffari a német közszolgálati Deutsche Wellének elmondta:

„Az iráni rezsim terrorja a világon mindenhol fenyeget bennünket. A Tiranában és más európai fővárosokban lévő iráni nagykövetségek a rezsim terrortevékenységének a központjai”.

A MEK tagjainak veszélyérzete csak első ránézésre tűnhet túlzónak. Elég csak egy pillantást vetnünk azoknak a kurdoknak illetve iráni ellenzékieknek a listájára, akiket az iráni rezsim biztonsági szolgálatai európai városokban (például Párizsban, Bécsben) gyilkoltak meg az elmúlt évtizedekben.

Majdnem lett egy zsidó ország Európában

Albánia így is az egyetlen európai állam, amelyben a háború után több zsidó élt, mint előtte.

Másrészt pedig Albániában tavaly októberben lepleztek le egy iráni állami ellenőrzés alatt álló terrorsejtet, amely állítólag a MEK tagjai ellen tervezett merényleteket végrehajtani. Tiranában készpénznek veszik, hogy a sejt a Forradalmi Gárdához, azon belül az al-Kudsz Brigádjaihoz tartozik, amely a Közel-Keleten, sőt világszerte is alaposan besározta magát különféle támadások elkövetésével.

Tiranai források szerint azonban nemcsak a MEK tagjai vannak veszélyben. Az iráni rezsim kibertámadásai egész Albániát fenyegetik. A perzsa állam biztonsági szervezetei pedig a német titkosszolgálatok szerint akár a balkáni ország területén, akár külföldön szolgáló misszió ellen támadásokat követhetnek el.

Saffari úgy véli: „Irán hosszú távú stratégiája az, hogy a Balkánt az iszlám fundamentalizmus és terrorizmus Európába nyíló kapujává tegye.” Az albán rendőrség ráadásul már tavaly ősszel felgöngyölített egy iráni félkatonai hálózatot, később pedig kiutasított több iráni diplomatát, köztük a nagykövetet.

Albánia tehát ismét vette magának a bátorságot, hogy szembeszálljon a zsidóság legnagyobb ellenségével, csakúgy, mint a második világháború idején. Az 1943. szeptemberében indult német megszállás után az SS különítményének a feladata volt a zsidók összegyűjtése Albániában (akkor még hozzá tartozott Koszovó is). A lakosság jelentős része azonban ellenállt, sokan nem maradtak tétlenek.

Az albánok körében elterjedt becsületkód, a „besza” (körülbelül annyit tesz, hogy becsületszó, megtartani az ígéretet) jegyében kétezer zsidót mentettek meg a helyiek. A derék keresztény és muszlim embermentők muszlim névre kiállított hamis papírokat szereztek a zsidóknak, menedékhelyeket alakítottak ki a számukra épületek pincéjében (amelyeket az 1999-es koszovói háborúban leromboltak).

A mindössze 200 fős albániai zsidó közösség a második világháború végére kétezer fősre növekedett, miután más országokból is idemenekültek veszélyben lévő emberek. Albánia volt az egyetlen ország, ahol a vészkorszak alatt emelkedett a zsidók száma.

Bezárás fenyegeti Albánia egyetlen zsidó múzeumát

A kiállítás nem csak a helyi zsidóság történetét, de az albán embermentők megható történetét is bemutatja.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.