A British Museum nem engedett a megfélemlítésnek, és megtartották az ókori Izraelről szóló előadást.
A londoni British Museum vezetése a szólásszabadság, a tudományos kutatás és a nyílt párbeszéd melletti elkötelezettségét hangsúlyozta annak az előadásnak a megnyitóján, amelyet az intézmény a Zsidó Kulturális Hónap keretében rendezett az ókori Izrael és Júda történetéről.
A British Museum nem tágított az ókori Izraelről szóló előadás kapcsán
Az eseményt eredetileg május végére tervezték, ám a múzeum akkor hiteles információkat kapott arról, hogy anticionista aktivisták megzavarhatják a rendezvényt, ezért elhalasztották. Az előadást a múzeum Közel-Keletért felelős vezető kurátora, Dr. Paul Collins tartotta.
A mostani alkalommal a múzeum rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezetett be. Az épületbe kizárólag érvényes jeggyel lehetett belépni, a résztvevőket pedig két külön biztonsági ellenőrzésen is átvizsgálták. Az előadás előtt mintegy 15 múzeumi dolgozó külön eligazítást kapott arra az esetre, ha valaki megpróbálná megzavarni az eseményt.
A szervezők az online közvetítés biztonságára is kiemelt figyelmet fordítottak. Az előadásra mintegy négyezren regisztráltak, így ez lett a Zsidó Kulturális Hónap eddigi legnagyobb érdeklődést kiváltó programja. A múzeum előtt ugyan feltűntek palesztinpárti aktivisták, köztük a Palestine Youth Action egyes tagjai, de jegy hiányában nem léphettek be az épületbe.
A fokozott biztonsági intézkedéseknek köszönhetően Dr. Collins végül zavartalanul megtarthatta előadását. A hallgatóságot az i. e. 9. századtól kezdve vezette végig a Közel-Kelet történelmén, a British Museum gyűjteményében található régészeti leletek segítségével bemutatva az ókori királyságok felemelkedését és bukását. A bemutatott tárgyak jelentős részét 1931 és 1935 között végzett ásatások során találták a térség különböző pontjain.
A British Museum büszke a brit zsidóság történelmére
A múzeum igazgatója, Dr. Nicholas Cullinan beszédében kiemelte, hogy az intézmény büszke arra, hogy részt vesz a brit zsidóság ezeréves történelmét bemutató programsorozatban, és megköszönte a brit zsidó közösséget képviselő Board of Deputies támogatását.
„Egy vezető kurátor előadása a British Museumban, a Zsidó Kulturális Hónap keretében, normális esetben teljesen hétköznapi esemény lett volna.
A mai megosztott légkörben azonban ez az előadás a tiltakozás, a megfélemlítés és a szólásszabadság körüli vita szimbólumává vált”
– fogalmazott.
Hozzátette: a múzeum nem engedett és nem is fog engedni a nyomásgyakorlásnak. „A British Museum nem engedett a megfélemlítésnek, és nem is fog. A rendezvények szándékos megzavarása soha nem lehet elfogadható módja annak, hogy eldöntsük, miről lehet beszélni ezek között a falak között” – mondta.
Az igazgató hangsúlyozta, hogy a múzeumok feladata a tanulás, a kutatás és a vita elősegítése. Szerinte alapvető különbség van a békés tiltakozás és aközött, amikor szervezett csoportok egy esemény ellehetetlenítésére törekednek.
„Ha a megzavarás elfogadott eszközzé válik annak eldöntésére, hogy milyen beszélgetések engedélyezettek, akkor annak eredménye nem több, hanem kevesebb szabadság lesz” – figyelmeztetett.
