A Reuters szerint Franciaország több európai országgal együttműködve új szankciók bevezetésén dolgozik azok ellen az izraeli telepesek ellen, akiknek köze van a palesztinok elleni erőszakos incidensekhez Júdea-Szamáriában (Ciszjordániában).
Akadozhat az EU-s egyeztetés az izraeli telepesekkel szembeni szankciók ügyében, ezért Párizs magánakcióba kezdett – írja az Israel Hayom.
A Reuters jelentése szerint az uniós országok egy sor intézkedést vizsgálnak, köztük a vagyonbefagyasztást és az utazási tilalmat, bár a szankcionálandó személyek végleges listáját még nem állították össze.
A diplomaták szerint minden ország eltérő listát fogadhat el azokról a személyekről, akikre az intézkedések vonatkoznak.
Az egyik diplomata a Reutersnek elmondta, „az erőszak kiterjedésének célja a palesztin állam létrehozásának aláásása”, hozzátéve, hogy több ország is arra a következtetésre jutott, hogy a koordinált szankciók jelentik jelenleg a legpraktikusabb megoldást. Ez a koordináció azonban a jelek szerint EU-s keretben még most, a magyar vétó megszüntetésével sem jött létre.
EU-s szankció izraeli telepesek ellen: még sincs európai konszenzus
A diplomata ráadásul azt sem árulta el a Reutersnek, hogy hol, milyen keretben merült fel bárkiben az utóbbi időben egy palesztin állam létrehozása. A Hamász önálló iszlamista terrorállamot tervez, Izrael kiiktatásával, a Palesztin Hatóság pedig nem teljesíti az államalapítás alapvető feltételeit sem.
A diplomaták szerint az Európai Unió szintjén történő megállapodás elérésének nehézségei miatt a figyelem az egyes országok közötti kapcsolatokra irányult.
„EU-szinten nincs konszenzus, ezért nemzeti szintű megbeszélésekre tértünk át” ismerte el az egyik tisztviselő.
Két diplomata úgy vélte, hogy a kérdéssel kapcsolatban a következő napokban hivatalos közleményt adhatnak ki. Egy másik tisztviselő szerint Nagy-Britannia és Norvégia azok között az országok között van, amelyekkel Franciaország egyeztet a kérdésben, bár még nem született döntés arról, hogy mely országok csatlakoznak még a kezdeményezéshez.
Mint arról beszámoltunk, május közepén az uniós tagállamok új szankciók elfogadásában állapodtak meg a palesztinok ellen erőszakosan fellépő izraeli telepesekkel szemben.
Kiket, mi alapján tekintenek majd „erőszakos” telepesnek?
Az új magyar kormány már jelezte az EU felé, hogy egyetért az erőszakos izraeli telepesekkel szemben hozandó szankciókkal. Ezek a pénzeik befagyasztását és utazási tilalmakat, de az Európába irányuló ciszjordániai export korlátozását is magukban foglalhatják majd.
A tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követően Kaja Kallas arról is tájékoztatott, hónapokig tartó patthelyzetet követően elfogadott szankciós csomag az erőszakos izraeli telepesek mellett a Hamász iszlamista terrorszervezet vezető tisztségviselőit is célozzák.
Az EU eddig tíz Hamász-vezető, köztük Khaled Mashaal ellen vezetett be szankciókat, amelyeket a terrorszervezet azonnal kikért magának.
Továbbra sem világos, hogy pontosan milyen lista alapján, kiket tekintenek „erőszakos” telepeseknek (hiszen az unió már magukat a zsidó telepeket is illegálisnak tartja), és hogy ez nem jelenti-e azt, hogy „erőszak” címén egyenlőségjelet tesznek a Júdea-Szamáriában (Ciszjordániában) élő zsidók elszórt erőszakcseleményei és a palesztin fegyveresek szervezett terrorja közé.
Az Izrael által adminisztrált történemi zsidó területen, Júdea-Szamáriában mintegy 500 ezer izraeli él telepeken és előőrsökön (outposts), amelyeket a nemzetközi közösség többsége illegálisnak tart.
Bár az izraeli telepesek többsége nem vesz részt erőszakos cselekményekben, egy kicsi, de militáns szélsőséges csoportot hoznak összefüggésbe a palesztinok ellen elkövetett támadások egyre növekvő számával. Ezeket Jeruzsálem rendre elítéli, ám visszatérő bírálat Izraellel szemben, hogy az elkövetőket ritkán állítják bíróság elé.
Sokan azonban ezeket az eseteket rángatják elő, hogy magát a zsidó jelenlétet megkérdőjelezzék Ciszjordániában.
Fotó: Elvis BARUKCIC / AFP
