Miután a Jad Vasem is reagált arra, hogy Ukrajna állami tiszteletadással temetett újra egy náci kollaboránst, Kijev az izraeli holokauszt-múzeum elnökét is feketelistára tette.
Dani Dayan, a Jad Vasem elnöke is felkerült ezen a héten az ukrán Mirotvorec nevű weboldal feketelistájára, amelyen azok a magánszemélyek és szervezetek szerepelnek, akiket Ukrajna Oroszországgal való együttműködéssel vádol.
A honlapot egy független szervezet üzemelteti, de szoros kapcsolatokat ápol az ukrán kormány magas rangú tisztviselőivel és a biztonsági szolgálatokkal – írja a Ynet izraeli portál. A neves izraeli szakember feketelistázásának indokait illetően a honlap azt állította, hogy
„szándékos és szisztematikus tevékenységet folytatott, amelynek célja az Izrael és Ukrajna közötti etnikai és államközi gyűlölet szítása volt”.
Emellett azzal is vádolták, hogy „az ismert történelmi tényekkel ellentétes orosz fasiszta propagandisztikus narratívákat terjesztett”.
Ukrajna elvben nyomozást indíthat a Jad Vasem elnöke ellen?
A feketelistára való felvételnek nincs közvetlen gyakorlati következménye – írja az izraeli portál. Az ügyet jól ismerő források szerint azonban ez figyelmeztetésként szolgál arra, hogy az ukrán hatóságok az adott személyt ellenségként jelölték meg, és a jövőben konkrét intézkedéseket hozhatnak ellene.
Különböző ukrán lapok arról számoltak be, hogy a honlapon közzétett információkat a hatóságok felhasználhatják hivatalos nyomozások indítására.
Dayan néhány nappal azután került fel a listára, hogy bírálta Ukrajnát Andrij Melnyk újratemetéséért, aki a fasiszta ideológiát hirdető Ukrán Nacionalista Szervezet (OUN) vezetője volt. A második világháború alatt Melnyk a nácik oldalán harcolt a szovjet hadsereg ellen, és részt vett a zsidók üldözésében és meggyilkolásában.
A héten Melnyk földi maradványait Ukrajnában temették át egy hivatalos ünnepségen, amelyen Volodimir Zelenszkij, Ukrajna zsidó származású elnöke is részt vett.
Náci bűnös vagy nemzeti hős?
Kijevben alapvetően nemzeti hősként tekintenek Melnykre, aki a második világháború alatt pont „megvédte a zsidókat a fasisztáktól és a pogromoktól”, és akit a nácik letartóztattak és a sachsenhauseni koncentrációs táborba zárták.
Melnyk 1964-ben Nyugat-Európában, száműzetésben halt meg, és Luxemburgban temették el.
Az ukrán kormányok évekig nem voltak hajlandók nemzeti hősnek nyilvánítani, részben azért, mert részt vett zsidók meggyilkolásában. Ez a politika mára megváltozott – emlékeztet a Ynet.
Melnyk szervezete 1940-ben két frakcióra szakadt: az OUN-B-re, amelyet a szélsőjobboldali Sztepan Bandera vezetett, miután 1939-ben kiengedték a lengyel börtönből, és az OUN-M-re, amelyet Melnyk vezetett – idézi fel a Kyiv Independent.
A most feketelistára került Dayan az üggyel kapcsolatban úgy fogalmazott: „A Jad Vasem-et mélyen aggasztják az ilyen nemzeti megemlékezések, amelyek a történelmi igazság és a holokauszt áldozatainak emlékének rovására mennek.”
Képünkön: Dani Dayan, a Jad Vasem elnöke Berlinben. Fotó: dpa / AFP





