Kuba több mint 300 katonai drónnal rendelkezik, és mérlegeli azok bevetését a guantanamói amerikai támaszpont, valamint a Karib-tengeren tartózkodó amerikai hajók ellen.
Kuba 2023 óta 300 támadó drónt vásárolt Oroszországtól és Irántól, és nem habozna azokat az Egyesült Államok területén bevetni – számolt be az Axios hírportál amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva.
Havanna szerint az Egyesült Államok katonai támadása esetén Kuba csupán élni kíván „az önvédelemhez való legitim jogával”.
A jelentés azt is megemlíti, hogy iráni katonai tanácsadók jártak nemrég Havannában.
Az amerikai hírszerzés szerint a kubai hírszerző tisztviselők arra voltak kíváncsiak, hogy Irán hogyan „állt ellen” az Egyesült Államoknak a korábbi összecsapások során, valamint az „Epikus Düh” hadművelet során.
Drónok Kubában: összeállt a Gonosz tengelye
„Ha belegondolunk, aggasztó, hogy ilyen típusú technológiák ilyen közel vannak, és hogy számos rosszindulatú szereplő létezik, a terrorista csoportoktól a kábítószer-kartelleken át az irániakig és az oroszokig” – mondta egy tisztviselő az Axiosnak. „Ez egy egyre növekvő fenyegetés.”
A jelentés szerint Oroszországnak és Kínának egyaránt vannak kémlétesítményei a szigeten, amelyek jelzésalapú hírszerzési adatokat gyűjtenek – írja a The Jerusalem Post.
Az Axios azt is megemlíti, hogy amerikai tisztviselők becslése szerint közel 5000 kubai katona is harcolt Oroszország oldalán az ukrajnai háborúban. A katonák közül néhányan tájékoztatták a kubai vezetést a drónháború előnyeiről. Állítólag Moszkva fejenként körülbelül 25 000 dollárt fizetett Havannának az Ukrajnába küldött katonákért.
„Ők is részei Putyin húsdarálójának. Az iráni taktikákat sajátítják el. Erre fel kell készülnünk”
– nyilatkozta a magas rangú tisztviselő az Axiosnak.
Bruno Rodriguez kubai külügyminiszter a hírre reagálva azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „hamis ügyet” fabrikáltak a gazdasági szankciók és egy esetleges katonai beavatkozás igazolására. „Kuba nem fenyeget és nem akar háborút” – állította.
Kuba az összeomlás határán
John Ratcliffe CIA-igazgató csütörtöki kubai látogatása során átadta Trump üzenetét, miszerint az Egyesült Államok „csak akkor fog együttműködni a kormánnyal gazdasági és biztonsági kérdésekben, ha az alapvető változásokat hajt végre”.
„Ratcliffe igazgató egyértelművé tette, hogy Kuba többé nem szolgálhat platformként az ellenségeink számára,
hogy ellenséges céljaikat előmozdítsák a mi féltekén” – mondta egy CIA-tisztviselő. „A nyugati félteke nem lehet az ellenségeink játszótere.”
A látogatás egyébként épp aznap történt, amikor Kuba villamosenergia-hálózata ismét részleges összeomlást szenvedett el – közölte az ország hálózatüzemeltetője, az UNE -, ami áramkimaradást okozott Kuba keleti részén, próbára téve a kubaiak türelmét, akiket már így is kimerített a látszólag végtelen áramszünetek sorozata az amerikai üzemanyag-embargó miatt.
A közel 10 millió lakosú karibi sziget ezen a hónapban elérte a kritikus pontot: a nyári hőség beköszöntével a lakosság túlnyomó többsége – a fővárosban, Havannában is – naponta 20 órán át vagy annál is hosszabb ideig áram nélkül kénytelen élni.
Az áramkimaradások januárban drámaian súlyosbodtak, miután Donald Trump amerikai elnök vámok kivetésével fenyegette meg azokat az országokat, amelyek üzemanyaggal látják el a szigetet. Venezuela és Mexikó – amelyek egykor az ország legfőbb kőolajszállítói voltak – azóta leállították a szállításokat.
Trump előre jelezte, hogy Kuba „összeomlik”, és kijelentette, hogy meg akarja dönteni a jelenlegi kommunista kormányt. Korábban azzal is fenyegetőzött, hogy Kuba „a következő” lesz Nicolas Maduro bukása után Venezuelában.
Képünkön: az iráni gyártmányú, pilóta nélküli Shahed-136 drón. Fotó: NurPhoto via AFP
- 18:00
2026. március 23. - 15:37
2019. február 21. - 10:00
2026. március 6.
