Az IRGC közlése szerint a fel nem robbant fegyvereket összegyűjtötték, hatástalanították, majd kutatócsoportoknak adták át további vizsgálatra.
Irán közlése szerint több mint 15 fel nem robbant amerikai rakétát és bombát kaparintott meg a közelmúltbeli amerikai és izraeli csapásokat követően – köztük a hírhedt GBU–57 bunkerromboló fegyvert is.
Amerikai fegyverek iráni kézben
Az izraeli hadsereg összesítése szerint Irán területén mintegy 19 ezer bombát és egyéb harcászati eszközt vetett be az izraeli légierő, míg az amerikai légierő további mintegy 17 eszközzel hajtott végre csapásokat.
Az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) bejelentette, hogy a támadások után begyűjtött, fel nem robbant nagy erejű lőszerek technológiáját mérnöki visszafejtéssel (reverse engineering) próbálják megszerezni. A Forradalmi Gárda szerint a zsákmányolt eszközök között szerepel egy GBU-57 Massive Ordnance Penetrator (MOP) is, az Egyesült Államok egyik legerősebb bunkerromboló bombája, amelyet mélyen föld alatti, megerősített célpontok – például nukleáris létesítmények – megsemmisítésére fejlesztettek ki.
A GBU-57 a világ egyik legfejlettebb, repülőgépről ledobható fegyvere: tömege megközelíti a 13,5 tonnát, és akár több tíz méter vastag vasbetonon is képes áthatolni. Amennyiben Irán képes kulcsfontosságú technológiai elemeinek elemzésére vagy másolására, az jelentős hírszerzési és haditechnikai előnyt jelenthet Teherán és szövetségesei számára.
Iráni beszámolók emellett több ezer kisebb robbanóeszköz – például kazettás bombákból származó töltetek – megtalálásáról is szólnak különböző régiókban.
Hírszerzési aranybánya Kínának és Oroszországnak is
Irán korábban is többször bizonyította, hogy képes nyugati fegyverrendszerek visszafejtésére – különösen drónok és rakétatechnológia terén –, gyakran orosz és kínai támogatással.
A háborúkban egyáltalán nem ritka, hogy a ledobott bombák és kilőtt rakéták egy része nem robban fel. A hibaarány a fegyver típusától, korától és a bevetés körülményeitől függően általában néhány százaléktól akár 10-20 százalékig is terjedhet, különösen kazettás bombák esetében. Ezeket a fel nem robbant eszközöket UXO-nak (unexploded ordnance) nevezik, és komoly veszélyt jelentenek még évtizedekkel a konfliktusok után is – elég csak Laoszra, Vietnámra vagy a Közel-Kelet több térségére gondolni. Ugyanakkor katonai szempontból ezek hírszerzési aranybányát is jelenthetnek, hiszen az ellenfél lehetőséget kap a fegyverek működésének tanulmányozására, sőt akár lemásolására is.








