Neandervölgyi babát találtak Izraelben - döbbenetes felfedezésre bukkantak a kutatók

Az Izraelben talált leletek szerint a neandervölgyi csecsemők kétszer olyan gyorsan fejlődtek, mint a modern emberek gyermekei.

A neandervölgyiek gyerekei jóval gyorsabb ütemben fejlődtek, mint a modern emberek, ami feltehetően alkalmazkodás volt a zord környezeti viszonyokhoz – állapítja meg egy friss tanulmány, amely a Current Biology hasábjain jelent meg.

Izraelben talált neandervölgyi csecsemőről írtak tanulmányt

A kutatás egy neandervölgyi csecsemő maradványait vizsgálta, amelyeket az észak-izraeli Amud-barlang feltárásai során találtak meg a 20. század végén. A kutatók az „Amud 7” nevet adták a leletnek, amelyet mintegy 111 darabra töredezve, eredeti helyzetében, a barlang falának egyik mélyedésében, egy gímszarvas állkapcsa alatt találtak meg.

A vizsgálatok szerint az Amud 7 maradványai körülbelül 51-56 ezer évesek, és a valaha felfedezett legteljesebb neandervölgyi csecsemőcsontvázhoz tartoznak. Bár a csontokon egyértelműen felismerhetők voltak a neandervölgyi jegyek, a gyermek halálkori életkorának meghatározása komoly kihívást jelentett.

A végtagcsontok elemzése alapján a csecsemő nagyjából 13,7 hónaposnak tűnt, ám a fogzománc mikroszkópos vizsgálata – az úgynevezett foghisztológia – szerint inkább hat hónapos lehetett. Ez arra utal, hogy a teste olyan fejlettségi szintet ért el, amely általában egy kétszer idősebb gyermekre jellemző.

Az ősemberek szerettek Izraelben a szabadban is élni

A Közel-Keleten az előemberek nem csak átmeneti bázisokat létesítettek, de előszeretettel le is lepedtek a mai Szentföldön.

Gyorsabb korai fejlődés

A kutatók megállapították, hogy újszülött korban a neandervölgyiek és a Homo sapiens fejlődése még hasonló: a fogképződés, a fogzás és a végtagcsontok növekedése nagyjából azonos ütemű. Ugyanakkor a neandervölgyi csecsemők koponyája már ekkor is nagyobb volt. Később, kisgyermekkorban a neandervölgyiek testének növekedése felgyorsult a fogfejlődéshez képest, szemben a modern emberek lassabb és kiegyensúlyozottabb fejlődésével. A növekedési ütem csak ezt követően vált hasonlóvá a mai emberéhez.

A tanulmány szerint a neandervölgyiek és a modern emberek mintegy 600 ezer évvel ezelőtt váltak szét egymástól, és ezt követően főként külön fejlődtek Eurázsiában, illetve Afrikában. Ugyanakkor a középső paleolitikum idején bizonyítottan keveredtek is egymással.

A kutatók szerint mindez arra utal, hogy a neandervölgyiek evolúciós stratégiája a korai életszakasz felgyorsított fejlődésére épült, ami előnyt jelenthetett a kemény környezeti feltételek között. Az Amud 7 lelet pedig ritka bepillantást nyújt ebbe a fejlődési mintázatba, és azt is megmutatja, hogy a közeli rokon fajok eltérő módon alkalmazkodtak az evolúciós kihívásokhoz.