Kutatók szerint a mai Izrael terültén nem csak barlangokban, hanem szabad területeken is élhettek az ősemberek.
Nem csak barlangokban és kövek formálta élőhelyeken lakhattak ősemberek 50-60 ezer évvel ezelőtt, hanem évezredeken keresztül szabad területeken is, Izrael északi területein — fogalmazták meg kutatásuk lényegi újdonságát a Héber Egyetem archeológiai intézetének tudósai. Minderről a The Times of Israel számolt be.
Az elmúlt húsz évben mintegy 1200 négyzetkilométeres körzetben zajlottak az ásatások, amelyek során csontokat és különféle eszközöket találtak eddig a kutatók.
Az Ein Qashish régiójában fellelt maradványok alapján olyan összefüggéseket állapítottak meg a szakemberek, amelyek szerint legalább 10 ezer évig élhettek nyílt területeken, az eddig hitt életkörülményeiknél és módszereiknél fejlettebb rendszerben az ősemberek a jelenlegi Haifa városának környékén.
A régészek szerint mindez azt is bizonyítja, hogy a Közel-Keleten ezek az előemberek nem csak átmeneti bázisokat létesítettek, de maguk is előszeretettel telepedtek le a mai Szentföldön, ahol minden bizonnyal kényelmes otthonra leltek. Ein Qashishról legalább is biztosan ezt állítják a leletekből levont tanulságok alapján.
A kutatók mintegy 670 négyzetméternyi területet kutattak fel, évezredes mélységeken keresztül, mintegy négy és fél méternyi valódi fizikai mélységben.
Az őskor közepének idejében Levante történelmi-földrajzi régiójában (a Közel-Kelet, tágabb értelemben azok a tartományok, melyek a Földközi-tenger mellett az Eufrátesz és a Nílus folyóig Itáliától keletre estek) a letelepedési és mobilitási szokások egyik bevált formája zajlott nyílt területeken — idézi a Héber Egyetem tanulmányát az izraeli lap.