Az IDF először vetette be harci körülmények között az izraeli fejlesztésű Roem önjáró löveget, amelyet egy dél-libanoni művelet során alkalmaztak – jelentette be a hadsereg csütörtökön.
Korábban a Magyar Honvédség is érdeklődött az izraeli önjáró löveg iránt.
Libanonban mutatkozott be az izraeli hadsereg új fegyvere
A SIGMA névre is hallgató Roemet Hezbollah-állások ellen vetették be, amelyek közvetlen fenyegetést jelentettek az izraeli erőkre. A hadsereg közleménye szerint a bevetés operatív szempontból sikeres volt, és tapasztalatai hozzájárultak új tüzérségi eljárások kidolgozásához is.
„Ez történelmi pillanat”
– mondta B. alezredes, a rendszerért felelős egység vezetője. „Ez egy dolgot jelent: nagyobb tűzerő rövidebb idő alatt, kisebb kitettséggel és alacsonyabb kockázattal a szárazföldi erők számára.”
A Roem egyik legfontosabb előnye, hogy a jelenlegi rendszereknél jóval nagyobb tűzgyorsaságra képes, nagyobb hatótávolsággal rendelkezik, és több röppályán is képes tüzelni, így a lövedékek egyszerre csapódhatnak be a célpontba.
A Roem bevetés közben:
A önjáró löveg teljesen automatizált toronnyal van felszerelve, amely önállóan végzi a lőszer kiválasztását, a töltést, a célzást és a tüzelést. Ennek köszönhetően a kezelőszemélyzet mindössze három főből áll, szemben például a M109 önjáró tarack hétfős személyzetével. A kisebb létszám nemcsak hatékonyabb működést tesz lehetővé, hanem segít kezelni a hadsereg munkaerőhiánnyal kapcsolatos kihívásait is, miközben rugalmasabb alkalmazást biztosít.
A Roemet eleve hálózatközpontú hadviselésre tervezték: közvetlenül kapja a tűzparancsokat a vezetési rendszerektől, és összehangoltan működik szenzorokkal, drónokkal és más tüzérségi egységekkel. Ez jelentősen lerövidíti az érzékeléstől a csapásmérésig tartó időt, így gyors és pontos tűztámogatást tesz lehetővé.
A magas fokú automatizáltság a „lőj és tűnj el” (shoot-and-scoot) taktika hatékony alkalmazását is támogatja, csökkentve az ellenséges ellentűz kockázatát.
Na hál' istennek, akkor lövés után már nem kell vizes állatbőrökkel hűteni a csövet, a félórás tűzkihagyás tíz percre csökkenhet. Azt viszont nem igazán értem, hogy a többféle röppálya miért az előnye, amikor ezt már a végvári vitézek is tudták, és gyakorolták igaz, a golyóbisok nem ugyanoda csapódtak be. Hogy ezt elérjék ahhoz többféle lőszer kell, különböző indulósebességgel, de hogy azok egyidőben csapódjanak be, ahhoz a tűzgyorsaságnak fénysebességet kell elérnie, ami a tíz percbe nem fér bele, de még Einsteinbe se.
Javaslom a végváriak módszerét alkalmazni, és egyszerre két ágyúval tüzelni, az sokkal olcsóbb, mint hájtehhel bűvészkedni, de ha még a röppályán is akarnak változtatni akkor eltérő súlyú golyóbisokat alkalmazni, vagy pedig a lőpor mennyiségével variálni.
Az új fejlesztés még a régi előltöltős változat? Vagy már nem kell létra, hogy megtöltsék a csövet, de azért ne dobják ki, mert arról jobban látják, hogy a célt eltalálták, vagy tíz perc múlva kezdhetik elölről a műveletet. Az állásváltás alatt pont kiszámolhatják az új lőelemeket, csak papírt és ceruzát vigyenek!
https://uploads.disquscdn.com/images/8dba115cb75cfc5513764a8a8371f2db07f6833ce0914ebe1ad1e0b903807f95.png
állítólag tűzszünet van, vagy mégsem?
Rólad most – ennek a fenti, gagyi kommentednek a kapcsán – ez a vicc jutott az eszembe:
tetszik a vicc, igen, a jó viccet szeretjük Ágika.
Szeretitek?
Ti mind a hatan?
a neokohn komment szekciójára gondoltam, rossz az aki rosszra gondol