Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap újabb éles hangvételű beszédben támadta Izraelt, amelyben azzal vádolta a zsidó államot, hogy „népirtást” hajt végre a palesztinok és a libanoni civilek ellen. Isztambulban, egy nemzetközi politikai konferencián tartott felszólalásában azt állította, hogy Izrael „ártatlan nőket, gyerekeket és civileket öl meg minden szabály és elv figyelmen kívül hagyásával”.
Erdogan emellett azt is kijelentette, hogy Izrael – állítása szerint – a tűzszünet ellenére több mint egymillió libanoni lakost kényszerített otthona elhagyására, amit Izrael és az Egyesült Államok egyaránt visszautasított. A török elnök beszédében „barbárnak” nevezte az izraeli katonai műveleteket, és még az izraeli parlament, a Kneszet egyik, halálbüntetésről szóló vitatott törvényét is felhozta, azt állítva, hogy azt kizárólag palesztin foglyok ellen alkalmaznák.
A retorika azonban itt nem állt meg.
Erdogan később újságíróknak nyilatkozva már nyílt katonai fenyegetést fogalmazott meg: kijelentette, hogy Törökország szükség esetén beavatkozhat Izrael ellen, ahogyan korábban tette más konfliktusokban is.
Példaként Hegyi-Karabahot és Líbiát említette, ahol Ankara katonailag is aktív szerepet vállalt. Szavai szerint „semmi nem akadályoz meg minket” abban, hogy hasonló lépéseket tegyenek Izraellel szemben, ha ehhez megvan az erő.
Ez a kijelentés nemcsak retorikai túlzásként értelmezhető, hanem egy tudatos geopolitikai üzenetként is: Erdogan ismét a palesztin ügy egyik vezető védelmezőjeként próbálja pozicionálni Törökországot, miközben regionális befolyását is demonstrálni kívánja.
Izrael visszavág: „képmutatás és birodalmi nosztalgia”
Az izraeli reakció nem maradt el. Amichai Eliyahu örökségvédelmi miniszter közleményében keményen nekiment Erdogannak, és azzal vádolta, hogy súlyos történelmi és politikai képmutatást képvisel.
Eliyahu emlékeztetett arra, hogy Törökország megszállva tartja Észak-Ciprust, és katonai jelenlétet tart fenn kurd területeken, miközben Izraelt vádolja agresszióval.
A miniszter szerint
Ankara gazdasági és történelmi háttere sem ad alapot erkölcsi kioktatásra, különösen az örmény népirtás fényében.
A válasz különösen személyeskedővé vált, amikor Eliyahu Erdogant „megalomániás diktátornak” nevezte, aki „imperialista ambíciókat” dédelget, és saját magát egy modern kori oszmán szultánként látja. Szerinte a török elnök valójában egy „gyenge gazdaságú, haldokló demokráciájú ország” vezetője, aki retorikai eszközökkel próbálja elfedni belső problémáit.
Az izraeli miniszter nemcsak szavakban reagált, hanem konkrét politikai lépéseket is kilátásba helyezett. Kijelentette, hogy javaslatot fog tenni a kormánynak a Törökországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok teljes megszakítására.
Török vádemelés izraeli vezetők ellen
A feszültséget tovább élezte egy pénteki döntés, amelyben egy török bíróság vádat emelt Benjamin Netanyahu és további izraeli vezetők ellen egy 2025-ös gázai flottilla-ügy kapcsán. Az érintettek között van Izrael Katz és Itamar Ben-Gvir is.
A vád szerint az izraeli haditengerészet civilek ellen hajtott végre műveletet nemzetközi vizeken, amikor megállított egy Gázába tartó flottillát.
A hajón több ismert aktivista is tartózkodott, köztük Greta Thunberg, ami nemzetközi figyelmet irányított az ügyre.
Törökország szerint a vádemelés a nemzetközi jog érvényesítését szolgálja, míg Izrael politikai indíttatású lépésnek tartja az eljárást.
Személyeskedő üzengetések és diplomáciai mélypont
A konfliktus gyorsan személyeskedő szócsatává fajult. Benjamin Netanyahu azzal vádolta Erdogant, hogy saját kurd állampolgárai ellen követett el erőszakot, míg Ben-Gvir egy obszcén üzenetben reagált a török elnökre.
A török külügyminisztérium sem maradt adós: válaszában Netanjahut „korunk Hitlerének” nevezte, ami tovább emelte a retorikai háború tétjét.
- 21:00
2022. augusztus 10. - 17:262024. július 11.
- 16:002024. május 14.
