Donald Trump megismételte fenyegetését, hogy példátlan erőt vet be Irán ellen. Az elnök nem tervezi az amerikai katonák kivonását a Közel-Keletről, azok addig maradnának a régióban, amíg Irán teljes mértékben be nem tartja a fegyverszüneti megállapodást.
Donald Trump egyértelművé tette álláspontját két olyan kérdésben, amelyet Irán és saját szövetségesei is megkérdőjeleztek: megerősítette követelését, hogy Teheránnak ne legyen nukleáris fegyvere, a Hormuzi-szorosnak pedig nyitva kell maradnia.
„Minden egyes amerikai hajó, repülőgép és katonai személyzet – kiegészítő lőszerrel, fegyverekkel és minden egyéb eszközzel, amely szükséges és indokolt egy már jelentősen meggyengült ellenség halálos megsemmisítéséhez – a helyén marad Iránban és annak környékén mindaddig, amíg a megkötött VALÓDI MEGÁLLAPODÁS teljes mértékben nem kerül betartásra” – írta Trump a Truth Social-en közzétett bejegyzésében.
A valódi megállapodást nyilvánvalóan azért hangsúlyozta Trump, mert sokan az Irán által benyújtott 10 pontos követeléslistát tekintették kész megállapodásnak, amely például megengedte volna, hogy Irán megtarthassa dúsitott uránját. Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára egyértelműen közölte: Trump „kukázta” a 10 pontos tervet.
Trump soha nem látott „lövöldözéssel” fenyegette meg Iránt
„Ha bármilyen okból kifolyólag nem teljesülne – ami rendkívül valószínűtlen -, akkor elindul a ‘lövöldözés’, nagyobb, jobb és erősebb, mint amit valaha is láttak” – fenyegetőzött.
„Erről már régen megegyeztünk, és minden ellenkezőjét állító hamis retorika ellenére NINCS NUKLEÁRIS FEGYVER, és a Hormuzi-szoros NYITOTT ÉS BIZTONSÁGOS MARAD
– jelentette ki az amerikai elnök a közösségi médiafelületén.
„Addig is nagyszerű hadseregünk felkészül és pihen, valójában már a következő hódításra várva. AMERIKA VISSZATÉRT!” – zárta a bejegyzést.
Az újra előhozott fenyegetés előzménye, hogy Irán szerdán kijelentette, „ésszerűtlen” lenne folytatni a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal egy tartós békeszerződés megkötése érdekében, miután Izrael eddigi legsúlyosabb támadásaival bombázta Libanont.
A kéthetes fegyverszünet ellenére a két fél álláspontja Irán nukleáris programját illetően távol áll egymástól.
Trump szerint Irán beleegyezett az urán dúsításának leállításába, míg Irán parlamentjének elnöke, Mohammed Bagher Ghalibaf azt állította, hogy a tűzszüneti feltételek értelmében Irán folytathatja az urán dúsítását – írja a The Jerusalem Post.
Trump ismét a NATO-partnereket bírálta
Az Egyesült Államok és Izrael állítja, hogy Libanon nem része a fegyverszünetnek, de JD Vance alelnök elismerte, hogy „jogos félreértés” történt ebben a kérdésben, a közvetítő Pakisztán pedig ragaszkodik ahhoz, hogy Libanonnak valójában részt kell vennie a fegyverszünetben, Izraelnek tehát szerinte le kell állítania a Hezbollah elleni műveleteit.
Eközben a Fehér Ház tagadta vagy lekicsinyelte azokat a jelentéseket, miszerint Irán továbbra is blokkolja a hajókat a szorosban, és ragaszkodott ahhoz, hogy a fegyverszünet óta a forgalom felélénkült. Trump üzenete azonban arra utal, hogy az Iránnal szembeni frusztrációja ismét növekszik.
Trump emellett ismét azzal vádolta a NATO-partnereket, hogy nem támogatják kellőképpen az Irán elleni háborút, és ismét felvetette a Grönland körüli vitát.
„A NATO nem volt ott, amikor szükségünk volt rá, és nem is lesz ott, ha újra szükségünk lesz rá”
– írta csupa nagybetűvel a Truth Social platformján, miután találkozott Mark Rutte NATO-főtitkárral, ismét felvetve Amerika NATO-ból való távozásának gondolatát is. Lapértesülések szerint az USA „meg akarja büntetni” a NATO-t a támogatás hiánya miatt.
A szövetségeseknek szerinte emlékezniük kellene Grönlandra, amelyet ő „hatalmas, rosszul irányított jégdarabnak” nevezett. Az északi-sarkvidéki sziget, amelyet Trump még az év elején be akart csatolni az USA-hoz, a NATO-partner Dánia területéhez tartozik.
Az év elején Trump nyíltan fontolgatta a stratégiailag fontos grönlandi sziget annektálását, szükség esetén erőszakkal is. Az európai NATO-partnerek felháborodása után végül elállt ettől a tervétől. Ugyanakkor ragaszkodott a témával kapcsolatos tárgyalásokhoz. Emellett a NATO új missziót indított, amelynek célja a katonai jelenlét megerősítése az Északi-sarkvidéken.
Fotó: Anadolu via AFP







