„Össze fog omlani a gazdaság” – tűzszünetet akar az iráni elnök

Hatalmas a feszültség az iráni vezetésben.

Maszúd Pezeskján iráni elnök és a Forradalmi Gárda parancsnoka között vita alakult ki a háború kezelése miatt.

Válságban az iráni vezetés

Komoly nézeteltérések alakultak ki Maszúd Pezeskján iráni elnök és Ahmad Vahidi, az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) főparancsnoka között a háború kezelésével és annak a lakosság megélhetésére, valamint az ország gazdaságára gyakorolt súlyos hatásaival kapcsolatban – közölték az ügyet ismerő források az Iran International hírportállal.

Zsidógyilkos terrorista lett az iráni Forradalmi Gárda új főparancsnoka

Az új főparancsnokot 2007 óta körözi az Interpol a Buenos Aires-i merényletben való szerepe miatt.

A névtelenséget kérő források szerint Pezeskján bírálta a Forradalmi Gárda stratégiáját, különösen a feszültség fokozását és a szomszédos országok elleni folytatódó támadásokat. Az elnök arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi helyzet súlyos gazdasági következményekkel járhat Irán számára. A források szerint az iráni elnök hangsúlyozta:

tűzszünet nélkül az iráni gazdaság akár három-négy héten belül teljes összeomlás közelébe kerülhet.

Mint ismert, március 7-én az elnök egy videóüzenetben bocsánatot kért a szomszédos országok ellen végrehajtott katonai akciók miatt, és utasította a fegyveres erőket, hogy hagyjanak fel az ilyen támadásokkal. Röviddel az üzenet közzététele után a támadások tovább folytatódtak.

Vita a végrehajtó hatalomról

Az Iran International értesülései szerint Pezeskján azt is követelte, hogy a végrehajtó és irányítási jogkörök kerüljenek vissza a kormányzat kezébe, ezt a követelést azonban Ahmad Vahidi határozottan elutasította. A források szerint a Forradalmi Gárda parancsnoka az elnöki kritikákra reagálva azt állította, hogy a jelenlegi helyzetért a kormány felelős, mert a konfliktus kitörése előtt nem hajtotta végre a szükséges gazdasági és strukturális reformokat.

Az izraeli sajtó az utóbbi napokban szintén repedésekről számolt be az iráni hatalmi rendszerben. A The Times of Israel egy magas rangú izraeli tisztviselőre hivatkozva azt írta:

„Jelei vannak annak, hogy repedések jelentek meg az iráni rezsimben. Most olyan körülményeket teremtünk, amelyek elősegíthetik annak megbuktatását, de végső soron minden az iráni népen múlik.”

Hasonló belső feszültségekről számolt be korábban az izraeli Ynet hírportál is.

John Spencer: Mit mondana Carl von Clausewitz az Irán elleni háborúról?

Az elismert szakértő a hadtudomány leghíresebb hadtudósának szemüvegén keresztül vette górcső alá az iráni háborút.

Súlyosbodó gazdasági válság

Ahogy a háború az ötödik hetébe lépett, egyre látványosabbak a gazdasági következmények is. Nagyvárosokból érkező beszámolók szerint számos bankautomata kifogyott a készpénzből, nem működik, vagy egyszerűen nem hozzáférhető. Emellett több nagybank – köztük a Bank Melli – online banki szolgáltatásai is időszakosan akadoznak.

Kormányzati alkalmazottak arról számoltak be az Iran Internationalnek, hogy az elmúlt három hónapban sok dolgozó nem kapta meg rendszeresen a fizetését és juttatásait.

Már a háború kitörése előtt is súlyos gazdasági problémák jelentkeztek: februárban az alapvető fogyasztási cikkek átlagos inflációja meghaladta a 100 százalékot.

„Ha most véget érne, sem volna kudarc az iráni rezsim elleni háború”

Az amerikai–izraeli offenzíva már most biztonságosabbá tette a világot – véli Jonathan Tobin.