A svéd külügyminiszter közölte, hogy szerdán kivégeztek egy svéd állampolgárt Iránban. Nevet nem említett, egy iráni hírügynökség azonban megnevezte a férfit és azt is, hogy mivel vádolták.
Az Iránban történt esetről beszámolva a svéd külügyminiszter nem említette sem a férfi nevét, sem azt, hogy a rezsim kémkedéssel vádolta. „Megdöbbenéssel értesültem arról, hogy ma reggel kivégeztek egy svéd állampolgárt Iránban” – írta csupán Maria Malmer Stenergard tegnap, hozzátéve: „A felelősség kizárólag Iránt terheli.”
Számunkra egyértelmű, hogy a svéd állampolgár kivégzéséhez vezető jogi eljárás nem volt tisztességes
– jelentette ki. A külügyminisztérium szerint a kivégzett férfit 2025 júniusában tartóztatták le.
Teherán kémkedéssel vádolta a svéd-iráni férfit
„A halálbüntetés embertelen, kegyetlen és visszafordíthatatlan büntetés. Svédország az EU többi tagállamával együtt minden körülmények között elítéli annak alkalmazását” – hangsúlyozta a külügyminiszter. „Svédország továbbra is elítéli az emberi jogok súlyos megsértését Iránban.”
Az iráni igazságszolgáltatáshoz közel álló Mizan hírügynökség azonban megnevezte a férfit: a svéd-iráni állampolgárt, Kourosh Keyvanit azért ítélték halálra, mert állítólag Izraelnek kémkedett.
A Mizan szerint Keyvanit szerdán reggel azután végezték ki, hogy a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a halálos ítéletét. Azzal vádolták, hogy „érzékeny helyszínekről készült képeket és információkat” adott át a Moszad tisztjeinek.
A jelentés szerint Keyvanit tavaly júniusban, a 12 napos háború negyedik napján tartóztatták le Savojbolaghban.
A hatóságok szerint lefolytatták a jogi eljárást az ügyben, de a vádakat alátámasztó független bizonyítékokat nem hozták nyilvánosságra.
A félhivatalos Tasnim hírügynökség szerint Keyvanit a Forradalmi Gárda hírszerzése vette őrizetbe, és készpénzt, járműveket, valamint – a hírügynökség leírása szerint – „fejlett kommunikációs és megfigyelő berendezéseket” találtak nála.
Stockholmban berendelték az iráni nagykövetet
A Tasnim arról is beszámolt, hogy állítólag online kapcsolatfelvétel útján szervezték be, és külföldön képezték ki, mielőtt visszatért Iránba, bár ezeket az állításokat független források nem tudták megerősíteni.
Keyvani esete az utolsó azon kivégzések sorában, amelyeket Iránban hajtottak végre Izraelnek kémkedéssel vádolt személyek ellen, különösen a júniusi háború kitörése óta.
Iránban a világon az egyik legmagasabb a kivégzések aránya, az ország már régóta alkalmazza a halálbüntetést nemzetbiztonsági ügyekben, többek között kémkedéssel kapcsolatos vádak esetén is. A háború kitörése után jogvédők és a nemzetközi média arról számolt be, hogy ilyen vádak alapján történő letartóztatások és kivégzések száma hirtelen megnőtt.
Iránban már korábban is többször előfordult, hogy nyugati állampolgárokat vett őrizetbe, köztük dr. Ahmadreza Djalalit, egy iráni-svéd tudóst, aki 2016 óta ül börtönben Iránban, és akit szintén Izrael javára folytatott kémkedés vádjával ítéltek halálra; valamint Johan Floderust, egy uniós tisztviselőt, akit aztán 2024-ben egy Teheránnal kötött megállapodás keretében szabadon engedtek.
A svéd médiának nyilatkozva Stenergard elmondta: kedd késő este értesült a kivégzés közelségéről, és hiába próbált kapcsolatba lépni iráni kollégájával. Stenergard az ügyben berendelte az iráni nagykövetet a hivatalába.
- 15:00
2025. december 17. - 12:00
2023. május 7. - 20:002024. január 30.
