Irán uránkészleteinek lefoglalása a „történelem legnagyobb különleges erők által végrehajtott műveletét” igényelheti.
Az iszfaháni nukleáris létesítmény biztosításához, valamint a romok között lévő dúsított urán felkutatásához akár 1000 főre is szükség lehet a helyszínen, miközben iráni rakéták és drónok támadnák a kommandósokat.
Ismét terítéken az iráni urán kérdése
Az iráni dúsított uránkészletek lefoglalására irányuló katonai művelet „a történelem legnagyobb különleges erők által végrehajtott műveletét” igényelné – írta meg vasárnap a The Wall Street Journal, amerikai és izraeli biztonsági szakértőkre hivatkozva.
Amikor tavaly júniusban amerikai és izraeli harci repülőgépek bombázták az Iszlám Köztársaság három legfontosabb nukleáris létesítményét, a rezsimnek állítólag mintegy 440 kilogramm 60 százalékos dúsítású uránja volt – ami már csak egy kis lépésre van a fegyverkezésre alkalmas anyagtól, és becslések szerint tíz atombomba előállításához elegendő. Becslések szerint a rezsim birtokában van még további, közel 200 kilogramm 20 százalékos dúsítású urán is.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője a múlt héten elmondta, hogy a 60%-os dúsítású urán körülbelül fele az iszfaháni nukleáris létesítmény alagútrendszerében van tárolva. Egy e hónap elején megjelent cikk szerint az Egyesült Államok úgy véli, hogy van egy „nagyon szűk bejárat”, amelyen keresztül az anyagot potenciálisan ki lehetne hozni.
Hogyan nézne ki egy ilyen művelet a gyakorlatban?
Az iráni urán háború közbeni lefoglalása azonban egy nagyszabású műveletet igényelne, amelyről James Stavridis, a NATO volt parancsnoka a WSJ-nek azt mondta, hogy „a történelem legnagyobb különleges műveleti erő-bevonását” igényelné.
Az amerikai lap korábbi katonai tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy több mint 1000 katonának kellene a helyszínen lennie.
A WSJ szerint a harci egységeknek biztosítaniuk kellene a környéket, miközben a mérnökök több tonnányi törmeléket vizsgálnának át, és közben aknákat és csapdákat keresnének. A felszerelés helyszínre szállításához és a kinyert anyag országból való elszállításához helyi repülőtérre lenne szükség, és ha ilyen nem állna rendelkezésre, a művelet részeként ideiglenes repülőteret kellene felállítani – áll a jelentésben.
A csapatok valószínűleg iráni drónok és rakéták támadásának lennének kitéve az akció ideje alatt.
A WSJ emellett megemlítette annak a lehetőségét is, hogy a helyszínen hígítanák fel az uránt, így az alkalmatlanná válna nukleáris fegyvergyártásra vagy megsemmisítenék ahelyett, hogy elszállítanák, bár ez a terület szennyeződésének kockázatával járna.






