Amikor 80 év után bekopogtat a múlt: egy zsidó család eltűnt, egy másik beköltözött

Egy budapesti lakás könyvespolcán talált ex libris pecsét indította el azt a nyomozást, amelyből végül dokumentumfilm született. Szabó Gál András Lédermannék nyomában című alkotása nemcsak egy eltűnt zsidó nagypolgári család történetét tárja fel, hanem azt is megmutatja, hogyan él tovább a történelem a tárgyakban, lakásokban, sorsokban.

Zsidó textilkereskedők felemelkedése a dualizmus korában, deportálás, államosítás, kommunista lakáskiutalás, majd egy váratlan találkozás a leszármazottakkal. A film középpontjában nem a szenzáció áll, hanem a jóvátétel gondolata: lehet-e, kell-e, és hogyan lehet visszaadni valamit nyolc évtizeddel később? A történet egyszerre személyes és történelmi, múltfeltárás és erkölcsi állásfoglalás.

A Neshama Tv 50 perc című műsorába meghívott Szabó Gál András a kalandfilmekhez szokott: kajakkal kelt át tengereken, Közép-Amerikából Dél-Amerikába evezett, megalapította a Budapest-Bamako ralit. A Lédermannék nyomában azonban másfajta utazás. Nem térképen jelölt pontok között zajlik, hanem idősíkokon keresztül, egy budapesti lakásból indulva egészen Auschwitzig, Ravensbrückig és New Yorkig.

Rózsa Péter az 50 percnek: A szombatisták után jönnek a vasárnapiak

Az újságíró elmondta, hogy az elmúlt évek európai és közel-keleti fordulatait egymásra épülő tapasztalatok soraként élte meg.

Neokohn

1 hozzászólás

Egy ex libris, ami nem hagyott nyugodni

A történet egy gyerekkori emlékkel kezdődik: régi könyvek, bennük egy különös pecsét, rajta egy kígyó. A név: Lédermann Pál. A családi legendárium szerint a Lédermannék jó módú textilkereskedők voltak, akik időben elmenekültek Svájcba a háború elől. A lakásukban hagyott könyvek, festmények, bútorok pedig Szabó családjához kerültek. A fordulat akkor jött, amikor édesanyja idősek otthonába költözött, és felmerült: mi legyen a „Lédermann-tárgyakkal”? Egy filmélmény – Kincs a múltból – után megszületett az ötlet: talán vissza kellene adni őket.

„Nem érdekel, hogy mennyit érnek. Itt az elvről van szó.”

Ez a mondat lett a projekt erkölcsi tengelye.

Az 50 perc teljes adása itt tekinthető meg:

A kutatás első állomása Bern volt, a svájci bevándorlási archívum. Ott azonban nem találtak nyomot Lédermann Pálról. A családi történet megbicsaklott. Nem Svájcba menekültek.

Egy barát által átadott 1945-ös újsághirdetés viszont mindent átírt. Lédermann Pál a háború után a feleségét és lányát kereste, akiket Auschwitzba és Ravensbrückbe deportáltak. A történet ettől kezdve nem menekülésről, hanem túlélésről és veszteségről szólt.

A kutatás feltárta: a Lédermann család a budapesti zsidó nagypolgárság egyik jelentős dinasztiája volt. A kiegyezés utáni aranykorban felemelkedtek, textilipari és kereskedelmi befolyásuk volt, adományoztak a Dohány utcai zsinagógának, és rendszeresen szerepeltek a sajtóban. A 20. század viharait végiglavírozták – a Tanácsköztársaságot, a nyilas korszakot, majd az államosítást.

Interaktív színházi előadáson ismerhetik meg a holokausztot a magyar diákok

A „Kárpótlás” című előadás nem hagyja, hogy a középiskolások puszta nézők maradjanak.

Neokohn

Auschwitz és Ravensbrück árnyéka

A film egyik legerősebb szála a deportálások útvonalának bejárása. A Békásmegyeri téglagyártól Auschwitzig, majd Ravensbrückig követik Ilona és Erzsébet sorsát. Az édesanyát gázkamrába küldték, a lány túlélte a koncentrációs tábort.

Szabó Gál András számára nemcsak történelmi adatokról van szó, hanem egy családi folytonosság drámai megszakításáról. A zsidó identitás ebben a történetben nem háttér, hanem központi tapasztalat: felemelkedés, beilleszkedés, majd kirekesztés és megsemmisítés.

A háború után a lakás fogalma átalakult: a magántulajdon helyét az állami kiosztás vette át. Szabó nagyapja – aki kommunista középvezetőként dolgozott – igényelte és megkapta a Lédermannék egykori lakását. A tárgyak ott maradtak, a család pedig belenőtt egy másik család múltjába. Ez a kettősség az egyik legérzékenyebb pont: zsidó családtól elvett javak egy másik zsidó családhoz kerültek, egy új politikai rendszer keretei között.

„Olyan történetről nem tudok, hogy valaki azért harcolt, hogy valamit visszaadhasson.”

Ez a gondolat adja a film egyediségét.

Szalai Kálmán és Megyeri Jonatán rabbi rendhagyó utazása Izraelben

Végigjárták azokat a helyszíneket, ahol a zsidó történelem és vallás nem elbeszélt múlt, hanem élő jelen.

Neokohn

A porcelán, ami összeköt

A kutatás során több, a lakásban maradt tárgy is előkerült, köztük egy különleges Buddha-szobor, amely generációkon át állt a család otthonában. Ezek a tárgyak nem puszta műtárgyak voltak, hanem egy eltűnt életforma lenyomatai. Végül azonban nem a Buddha-szobor vált a történet szimbolikus középpontjává, hanem egy családi porcelánkészlet, amely az ünnepekhez, közös étkezésekhez és személyes emlékekhez kötődött. Olyan tárgy, amely generációkat köt össze, ünnepekhez és közös étkezésekhez kapcsolódik. A Lédermann-leszármazottak számára ennek visszaadása szimbolikus jóvátétel.

A filmhez kapcsolódó tárgybemutató – amely a lakásban talált relikviákból állt össze – a „Buddhafej és Nyári Mikulás” címet kapta. A cím egyszerre utal a megtalált Buddha-szoborra és egy gyerekkori emlékre, jelezve, hogy a történet nemcsak történelmi, hanem személyes rétegeket is mozgat.

Lédermann Pál túlélte a háborút, de elveszítette vagyonát, státuszát, családját. A filmben előkerül egy 1967-es pszichiátriai szakvélemény New Yorkból, amely arról tanúskodik: fizikailag túlélte, de lelkileg nem. A család több százmillió eurós vagyonából töredéknyi kompenzáció maradt. A 20. század magyar zsidó története így nemcsak üldöztetés, hanem államosítás és végleges szétszóródás története is.

A Lédermannék nyomában végső soron nem csupán egy család története, hanem a magyar zsidóság 20. századi sorsának lenyomata. És egy kísérlet arra, hogy 80 év után valaki ne elvegyen, hanem visszaadjon.

„Apám álma az űrben teljesült” – Magyari Gábor az űrkutatásról, örökségről és jövőről

Magyari Gábor részletesen mesél arról, mit nyerhet Magyarország az űrkutatásba fektetett 100 millió dollárból.

Neokohn

Benkő Balázs a közel-keleti háborúról: Irán „sárkányfeje” lehullt

Az iráni rezsim meggyengülése nemcsak geopolitikai fordulat, hanem identitásbeli megerősítés is lehet Izrael és a diaszpóra számára.

Neokohn

5 hozzászólás