Újra járnak a hajók a Hormuzi-szorosban, kudarcot vallott az iráni olajblokád-stratégia

Egyszerű trükkel játszák ki a hajók a Hormuzi-szoros iráni blokádját.

A Perzsa-öbölben horgonyzó vagy a Hormuzi-szoroson áthaladó hajók egy része szándékosan módosítja nyomkövetési adatait, sokszor kínainak kiadva magát, vagy kikapcsolja jeladóját, így próbálva meg csökkenteni annak kockázatát, hogy iráni támadás célpontjává váljon – derül ki a MarineTraffic hajókövető rendszer adataiból, amelyeket az AFP hírügynökség elemzett.

Újra szabad a Hormuzi-szoros?

Mint ismert, február 28-án amerikai-izraeli csapások érték Iránt, amely ezt követően gyakorlatilag blokád alá helyezte a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalát. Azóta legalább tíz kereskedelmi hajót ért támadás.

Több hajó ezért az AIS (Automatikus Azonosító Rendszer) jeladóján azt tünteti fel, hogy „kínai személyzet” tartózkodik a fedélzeten, vagy célállomásként a „kínai tulajdonos” megjelölést használja. Ezzel igyekeznek megtéveszteni Iránt, amelynek Kína az egyik legfontosabb szövetségese és gazdasági partnere.

„Közel az iráni háború vége” – Trump bejelentése után zuhanni kezdett az olaj ára

„Egy kis kirándulást tettünk a Közel-Keletre” – mondta az elnök, hozzátéve: „látni fogják, hogy ez egy rövid kirándulás lesz.”

Az AIS rendszer a repülőgépek jeladójához hasonló biztonsági technológia: a hajók ezen keresztül sugározzák adataikat, aktuális helyzetüket és úticéljukat a kikötők és más hajók számára. Ezeket az információkat olyan nyomkövető szolgáltatások gyűjtik össze, mint a MarineTraffic.

„Úgy tűnik, ezek elővigyázatossági jelzések, amelyeket a hajók azért használnak, hogy csökkentsék annak kockázatát, hogy célponttá váljanak” – mondta Ana Subasic, a Kpler nevű piackutató vállalat kereskedelmi kockázatelemzője, amely a MarineTraffic tulajdonosa. Hozzátette: ez nem feltétlenül jelent valódi kínai tulajdonosi hátteret.

Március 9-én a panamai zászló alatt közlekedő Guan Yuan Fu Xing teherhajó volt a legutóbbi, amely sikeresen átkelt a Hormuzi-szoroson. A hajó két nappal korábban az AIS-jeladójában célállomásként a „CHINA OWNER” (kínai tulajdonos) megjelölést kezdte sugározni. Az elmúlt egy hétben mintegy harminc másik hajó is hasonló módszerhez folyamodott a Perzsa-öbölben vagy a Hormuzi-szoroson való áthaladáskor – egyesek egészen feltűnő módon.

Irán kudarca

A Marshall-szigeteken bejegyzett Iron Maiden, valamint a libériai zászló alatt közlekedő Sino Ocean például a szoroson való áthaladás idejére kínai kapcsolatokra utaló adatokat jelenített meg, majd miután elhagyták a veszélyzónát, törölték azokat.

Más hajók hasonló üzeneteket sugároztak, néha csupán néhány percre, miközben horgonyoztak.

Legalább két hajó török tulajdonosra vagy török személyzetre utaló jelzéseket adott le, egy másik pedig – éppen a háború kitörésének napján – azt sugározta magáról, hogy „muszlim hajó”. Az AFP a MarineTraffic adatai alapján megállapította, hogy március 2. óta több mint húsz kereskedelmi hajó haladt át a szoroson.

Más hajók egyszerűen kikapcsolták transzponderüket, hogy elrejtsék pontos helyzetüket, és csak akkor jelentek meg ismét a nyomkövető rendszerekben, amikor már biztonságosan elhagyták a térséget.

Azok közül a hajók közül, amelyek legalább egy jelzést sugároztak az áthaladás során, kilenc olajszállító tanker és két cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító hajó volt.

Politico: Orosz energiafüggőségbe taszíthatja Kínát az iráni olaj kiesése

Kína már a venezuelai olajszállítások kiesését is orosz nyersolajjal pótolta, nem pedig iráni olajjal.

A konfliktus előtt naponta átlagosan 138 hajó haladt át a Hormuzi-szoroson. Ez a stratégiai tengeri útvonal a világ tengeri olajszállításának mintegy egynegyedét, valamint a globális LNG-szállítás ötödét bonyolítja.

A szoros gyakorlatilag kialakult blokádja miatt az olaj ára hordónként 100 dollár fölé emelkedett, ami 2022, az orosz-ukrán háború kitörése óta először fordult elő. Szakértők szerint ez pontosan az a gazdasági nyomás, amelyet Irán el akart érni. Azóta ez jelentősen csökkent Trump elnök bejelentését követően, amelyben arról beszélt, hogy nem számít hosszú háborúra.

Irán ugyanakkor azt állítja, hogy a vízi út hivatalosan nincs lezárva, de az ország biztonsági vezetője, Ali Laridzsáni ismét figyelmeztetett: amíg a háború tart, a Hormuzi-szoros nem tekinthető biztonságosnak.

Emmanuel Macron francia elnök március 9-én válaszul bejelentette, hogy Franciaország és szövetségesei „kizárólag védelmi jellegű” tengeri műveletet készítenek elő, amelynek célja a kereskedelmi hajók kísérete és a Hormuzi-szoros biztonságos újranyitása.

Bevetik az olajfegyvert? Irán a Hormuzi-szoros lezárásával zsarolná ki a háború végét

Úgy tűnik, hogy Irán lezárja a világ egyik legfontosabb olajszállítási fojtópontját.