Az izraeli közvélemény számára nem az időzítés a meglepő, hanem a célok újbóli megfogalmazása – erről beszélt Amit Segal izraeli politikai elemző a 12-es hírcsatornán adott interjújában.
Segal szerint az izraeli és amerikai vezetés döntése mögött három kulcsfontosságú fejlemény áll, és a mostani hadművelet következményei messze túlmutathatnak a korábbi katonai akciókon.
Izrael újabb támadásának értékelése
Amit Segal emlékeztetett, hogy Izrael számára nem szokatlan, hogy szombat reggel indulnak katonai műveletek. Ezúttal azonban szerinte Izrael „a történelem legjobb oldalán áll”. Ugyanakkor sok izraeli teszi fel a kérdést:
ha korábban azt közölték, hogy a Felkelő oroszlán hadművelet véget vetett az iráni nukleáris programnak, miért beszélnek most ismét annak megsemmisítéséről?
Az elemző szerint fontos különbséget tenni az amerikai és az izraeli kommunikáció között.
Ugyan Washington teljes megsemmisítésről beszélt, Jeruzsálem óvatosabban fogalmazott, és csupán arról beszélt, hogy évekkel vetették vissza az iráni nukleáris programot.
Ez az értékelés Segal szerint pontosabb volt.
Történelmi lehetőség
Segal szerint az egyik legfontosabb fejlemény, ami miatt megindult a támadás, az az volt, hogy
Irán megpróbálta nukleáris és rakétarendszereit mélyen a föld alá telepíteni, olyan létesítményekbe, amelyeket már az amerikai bunkerromboló bombák sem képesek elérni.
A második: bár Irán bizonyos mértékben eltávolodott a nukleáris program nyílt fejlesztésétől, egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a ballisztikus rakétákra, amelyek közvetlen fenyegetést jelentenek Izrael számára. A harmadik tényező az a stratégiai lehetőség volt, amely a Felkelő Oroszlán hadművelet után alakult ki. Segal szerint az iráni belső feszültségek és a rezsim elleni tiltakozások komoly destabilizáló erőt jelentettek. Segal szerint, ha nem történt volna meg mintegy 30 ezer iráni brutális legyilkolása, a rezsim akár össze is omolhatott volna.
Az elemző szerint Izrael és az Egyesült Államok hetekkel ezelőtt közösen döntött az újabb fellépésről, még ha a nyilvánosság előtt bizonytalanság is látszott. Mint mondta, a mostani művelet nagyságrendjét jól mutatja az összehasonlítás:
míg a Felkelő Oroszlán hadművelet során mintegy 1000 csapást hajtottak végre, az Egyesült Államok 2003-as iraki háborúja során 116 ezer csapás történt.
„Amikor ez a hatalmas elefánt, az Egyesült Államok teljes súlyával belép, annak drámai következményei vannak” – fogalmazott Segal.
Trump elszántsága és a rezsim jövője
Segal külön kiemelte Donald Trump hangnemét, amely szerinte nem kampánycélokat szolgált, hanem valódi stratégiai elköteleződést tükröz. Segal szerint
Trump célja nem pusztán a nukleáris képességek korlátozása, hanem az iráni rezsim meggyengítése vagy akár megdöntése.
Az elemző szerint Benjamin Netanjahu is tisztában van ezzel, és történelmi jelentőségűnek tartja a mostani pillanatot. Felidézte: az iráni rezsim évtizedek óta nyíltan fenyegeti az Egyesült Államokat és Izraelt, támogatja a terrorizmust, és felelős amerikai és izraeli áldozatok haláláért is, beleértve az október 7-i támadást. Segal végül úgy fogalmazott: könnyen lehet, hogy
ami 2023. október 7-én szombat reggel kezdődött, az most, egy újabb szombat reggeli hadművelettel ér véget – méghozzá a Közel-Kelet erőviszonyainak alapvető átalakulásával.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.







