Egy rendhagyó módszertani „stresszteszt” során a négy vezető mesterségesintelligencia-platformot (Gemini, ChatGPT, Claude, Grok) arra kényszerítették, hogy határozzák meg az Irán elleni amerikai katonai akció pontos dátumát.
Miközben a nemzetközi közvéleményt megbénítja a bizonytalanság az Irán elleni esetleges amerikai katonai fellépés időpontjával kapcsolatban, egy egyedülálló kísérlet a világ legfejlettebb MI-modelljeit hívta segítségül. A kutatók szigorú tesztnek vetették alá a Gemini, a ChatGPT, a Claude és a Grok platformokat, arra kényszerítve ezeket a digitális agyakat, hogy lépjenek túl a szokásos óvatos köntörfalazáson, és adjanak meg konkrét dátumokat, illetve taktikai forgatókönyveket.
Bár a modellek nem látnak rá a Pentagon titkos szervereire, több ezer nyilvános adatpontot – köztük Donald Trump elnök 15 napos ultimátumát, Marco Rubio külügyminiszter izraeli érkezését és a bejrúti nagykövetség evakuálását – figyelembe véve arra az eredményre jutottak az MI-„jósdák”, hogy a regionális háború kitörésének lehetséges időablaka 2026. február 28. és március 8. közé esik.
Gemini: A hadműveleti stratéga
A négy modell közül a Gemini nyújtotta a legrészletesebb katonai elemzést a konfliktus kezdetéről. Bár kezdetben feltételes módba helyezte a választ a genfi tárgyalások kimenetelétől függően, egy mélyebb elemzés után megnevezett egy konkrét „precíziós ablakot”.
A Gemini jóslata szerint az amerikai offenzíva 2026. március 4. este és március 6. este között veszi kezdetét.
A modell érvelése a taktikai szükségszerűségen alapult. Kifejtette, hogy a csapás „szinte biztosan” éjszaka indul, hogy maximalizálják az olyan lopakodó platformok hatékonyságát, mint a B-2 Spirit, és megakadályozzák, hogy az iráni légvédelem vizuálisan észlelhesse a beérkező Tomahawk manőverező robotrepülőgépeket. A logisztikai ütemtervek és a történelmi amerikai katonai minták alapján a Gemini egy olyan sorozatot vázolt fel, amely Trump ultimátumának lejártával kezdődik, és egy éj leple alatt végrehajtott, az iráni vezetés lefejezését célzó csapással ér véget.
Grok és ChatGPT: Azonnali csapások
Az Elon Musk-féle xAI által fejlesztett Grok állította fel a legkorábbi és legagresszívabb menetrendet. Egy speciális teszt során a Grok 2026. február 28-át, azaz most szombatot jelölte meg egy korlátozott csapás legvalószínűbb időpontjaként. Ez az előrejelzés közvetlenül a csütörtöki genfi tárgyalások eredményéhez kapcsolódik.
„Ha ezek a tárgyalások nem hoznak áttörést, a kinetikus akcióba való átmenet szinte azonnali lesz”
– figyelmeztetett a Grok, hozzátéve, hogy a washingtoni politikai ellenállás esetleg március elejére tolhatja a dátumot.
A ChatGPT hasonló logikát követve végül 2026. március 3-át, keddet nevezte meg a támadás legvalószínűbb időpontjaként. A ChatGPT Marco Rubio várható február 28-i izraeli látogatására mint végső „zöld jelzésre” hivatkozott az előrejelzésében. Kiemelte továbbá a nem létfontosságú személyzet kimenekítését Bejrútból, ami egyértelmű jele annak, hogy Washington előkészíti a terepet az eszkalációnak, miközben a nyilvánosság előtt még fenntartja a diplomácia látszatát.
Claude: Támadás és tárgyalás
A ChatGPT-hez és társaihoz képest a Claude bizonyult a legvisszafogottabbnak: kezdetben megtagadta a konkrét dátum közlését, azzal érvelve, hogy minden konkrét jóslat csak „kitaláció” lenne. Miután azonban egy valószínűségi keretrendszerbe kényszerítették, változtatott az álláspontján. A Claude 45% esélyt becsült az iráni nukleáris és katonai infrastruktúra elleni korlátozott csapásra, amelyet a diplomáciai nyomás fokozása érdekében tartott szünet követne.
További ösztönzésre végül csatlakozott a többi modellhez, és a magas kockázatú időszakot 2026. március 7. és 8. hétvégéjére szűkítette le.
Bár ezek az MI-előrejelzések nyílt forrású hírszerzési adatokon és nyilvános közleményeken alapulnak, egy rideg matematikai valóságot tükröznek: a diplomáciai ideje lejárt. Akár a Grok által jósolt február 28-i határidőn, akár a ChatGPT és Gemini március 3-i, illetve 4-i időpontjában lövik ki az első rakétákat, a mesterséges intelligenciák közötti konszenzus azt sugallja, hogy a regionális háború már nem a „ha”, hanem a „mikor” kérdése.








