„Úgyis bombázni fogjuk Iránt” – kiderült Amerika és Izrael titkos mesterterve

Trump tanácsadói szerint előnyösebb lenne, ha Izrael indítaná meg Irán ellen az első csapást, ami aztán amerikai beavatkozást váltana ki.

A nagy téttel bíró genfi amerikai-iráni csúcstalálkozó előestéjén a Fehér Ház bennfentesei arról számoltak be a Politicónak, hogy a döntéshozók egy része stratégiailag kedvezőbbnek tartaná, ha Izrael kezdeményezné a katonai fellépést. Ez – értékelésük szerint – megfelelő „indokot” teremtene egy átfogó amerikai válaszcsapásra.

Mit főztek ki Irán ellen a Fehér Házban?

A Fehér Ház belső egyeztetéseire rálátó forrás szerint egyre erősödik az a nézet, hogy politikailag célszerűbb lenne, ha Izrael mérné az első csapást Irán nukleáris infrastruktúrájára. A stratégiai kalkuláció abból indul ki, hogy egy ilyen lépés iráni megtorlást váltana ki amerikai érdekeltségek vagy szövetségesek ellen, ami „tökéletes indokot” szolgáltatna egy teljes körű amerikai beavatkozáshoz.

„Az alapfeltevés az, hogy előbb-utóbb úgyis bombázni fogunk” 

– fogalmazott a forrás, hozzátéve, hogy a tervezett amerikai csapás pontos mértékéről még nem született döntés.

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio is határozott hangot ütött meg, jelezve: bár az elnök továbbra is diplomáciai megoldást részesítene előnyben, a jelenlegi tárgyalási keret nem elegendő.

„Ez egy újabb tárgyalási forduló, amelyről remélem, hogy eredményes lesz” – mondta Rubio –, „de végső soron a nukleáris programon túlmutató kérdésekről is beszélnünk kell.” Kiemelte, hogy Teherán nem hajlandó napirendre tűzni ballisztikus rakétaprogramját, amit „rendkívül súlyos problémának” nevezett, és Iránt régóta fennálló, komoly fenyegetésként jellemezte az Egyesült Államokra nézve.

Megérkeztek a Raptorok – mit keresnek Izraelben világ legjobb lopakodó vadászgépei?

Történelme során először telepített F-22 Raptor vadászgépeket Izraelbe az amerikai légierő.

Amerika és Izrael követelései Iránnal szemben

A nyomásgyakorlást tovább erősíti, hogy Trump különmegbízottja, Steve Witkoff washingtoni AIPAC-adományozók előtt állítólag úgy fogalmazott: a kormányzat minden lehetséges megállapodás kiindulópontjának a tartós és végleges megfelelést tekinti. Beszámolók szerint Witkoff három, nem alkuképes alapelvet jelölt meg az amerikai delegáció számára:

  • Nincs időkorlát – A megállapodásnak határozatlan időre, gyakorlatilag véglegesen érvényben kell maradnia. „Életük végéig ennek megfelelően kell viselkedniük” – idézték szavait.
  • A Dúsítás leállítása – Iránnak teljes mértékben fel kell hagynia az urándúsítással.
  • Készletek felszámolása – Rendezni kell a Teherán birtokában lévő mintegy 10 ezer kilogrammnyi dúsított urán sorsát.

A Fehér Ház szóvivője spekulációnak minősítette a Politico értesüléseit, kijelentve: „A média továbbra is találgatni fogja, mire gondol az elnök, de egyedül Trump tudja, mit fog tenni.”

A hivatalos cáfolat ellenére Genfben feszült a légkör. Az amerikai haditengerészet egységei szétszórva állomásoznak a Perzsa-öböl térségében, és izraeli vezetőket állítólag már tájékoztattak arról az elképzelésről, hogy Izrael vállalja a kezdeményező szerepet. A mostani tárgyalásokat sokan az utolsó diplomáciai lehetőségnek tekintik egy összehangolt katonai művelet előtt.

Trump: „Nem hagyom, hogy a terror első számú támogatója atomfegyverhez jusson”

Irán rakétafejlesztései már elérték azt a szintet, hogy „veszélyt jelentenek Európára és a tengerentúli bázisainkra” – közölte.

Trump nem bízik Iránban

Egy zárt körű megbeszélésen Trump állítólag „blöffölőnek” nevezte az iráni vezetést, akik szerinte nincsenek tisztában azzal, mi vár rájuk, ha továbbra sem hajlandók eleget tenni az amerikai követeléseknek. Az amerikai bizalmatlanság jeleként értelmezik azt is, hogy Witkoff és Kushner párhuzamosan az ukrajnai-oroszországi háború diplomáciai tárgyalásaira is jelentős figyelmet fordítanak. Források szerint ez arra utal, hogy Washington nem mozgósítja a Teheránnal folytatott intenzív tárgyalásokhoz általában szükséges teljes erőforrás-állományt.

A tárgyalásokban részt vevő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szintén jelezte a kételyeit – állítják a források –, hivatkozva a technikai előkészítés hiányára és arra, hogy a megbeszélések előtt nem készültek részletes dokumentumok. Egy magas rangú izraeli biztonsági tisztviselő eközben úgy értékelte: egy széles körű amerikai katonai csapás olyan eseménysort indíthatna el, amely végső soron az ajatollah-rezsim bukásához vezetne.

A rezsim ugyan igyekszik erőt demonstrálni, de katonailag gyenge – mondta –, és egy amerikai támadás Irán képességeinek jelentős részét megbénítaná.

Hozzátette: egy ilyen akció az iráni társadalom jelentős csoportjait is a rendszerváltás mellé állíthatná.

Tomahawk rakétákkal szórhatja meg Iránt Amerika legfélelmetesebb tengeralattjárója

A Közel-Keleten bukkant fel a USS Georgia, az amerikai haditengerészet egyik legnagyobb tűzerejű tengeralattjárója.

Nyakunkon az Irán elleni háború? 90% az esélye, hogy Amerika támadást indít

„Kétszer is meggondolnám most hétvégén az utazást” – mondta Izrael volt kémfőnöke.