Egy limitált támadás csak néhány katonai vagy kormányzati célpontot érintene, hogy ne provokáljon jelentős megtorlást. Trump célja: Irán legyen kénytelen elfogadni egy Egyesült Államok számára kedvező megállapodást.
Donald Trump amerikai elnök azt fontolgatja, hogy napokon belül korlátozott csapást mér Iránra, hogy rákényszerítse az országot a megállapodással kapcsolatos követeléseinek elfogadására.
A The Wall Street Journal (WSJ) csütörtök este arról számolt be, hogy a katonai akciót úgy tervezik, hogy az ne legyen olyan jelentős, hogy komoly iráni megtorlást váltson ki.
Ha Irán továbbra is elutasítja Trump követelését, hogy adja fel urándúsítási programját, akkor az Egyesült Államok kiterjeszti katonai offenzíváját a rezsim célpontjaira is, azzal a lehetséges céllal, hogy eltávolítsa a hatalomból.
Trump 10-15 napot adott Teheránnak
Bár magas rangú amerikai katonai vezetők arról tájékoztatták Trumpot, hogy akár már most szombaton készen állnak egy Irán elleni támadás megindítására, az elnök még nem döntött, a lap forrásai szerint továbbra is fontolgatja a lehetőségeket. Az opciók
egy több hetes, rendszerváltást célzó hadjárattól egy kisebb támadássorozatig terjednek, amelyek célja, hogy Irán rávegye az Egyesült Államok számára kedvező megállapodás elfogadására.
A kisebb támadás néhány katonai vagy kormányzati célpontot érintene, kezdetben korlátozott mértékben, de lehetőség lenne annak kiterjesztésére, amíg az iráni rezsim elfogadja Trump feltételeit, vagy megbukik – írja a WSJ az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva.
Az amerikai elnök csütörtökön figyelmeztette Iránt, hogy megállapodást kell kötnie a nukleáris programjáról, különben „rossz dolgok” fognak történni, és a jelek szerint egy 10-15 napos határidőt szabott, mielőtt az Egyesült Államok lépéseket tenne.
Egy nappal korábban az Axios úgy értesült, hogy az Egyesült Államok közelebb áll egy Irán elleni katonai fellépéshez, mint azt az amerikai közvélemény gondolná, és egy több héten át tartó, nagyszabású hadművelet „nagyon hamar” megindulhat.
Teherán nem enged
Trump szerint a tárgyalások Iránnal jól haladnak, de ragaszkodott ahhoz, hogy Teheránnak „jelentős” megállapodást kell kötnie. A konfliktus éleződését jelzi, hogy az iráni vezetés közölte:
egyetlen ország sem „foszthatja meg” a nukleáris dúsításhoz való „jogától”.
Irán tárgyalásokon elfoglalt álláspontjával kapcsolatban az ország atomenergia-ügyi vezetője, Mohammad Eslami megerősítette Teherán ragaszkodását ahhoz, hogy továbbra is folytathassa a nukleáris anyagok dúsítását: „A nukleáris ipar alapja a dúsítás. Bármit is akarsz tenni a nukleáris folyamatban, nukleáris üzemanyagra van szükséged” – jelentette ki.
Washington többször is felszólított Iránt a dúsítás teljes leállítására, emellett Irán ballisztikus rakétaprogramjára és a régióbeli terrorcsoportok támogatására is fókuszált
– ezekkel a kérdésekkel Izrael is foglalkozni kívánt a tárgyalások során.
Irán következetesen tagadja, hogy nukleáris fegyverekre törekedne, hangsúlyozva, hogy csak polgári célú nukleáris képességeket kíván elérni. Ugyanakkor olyan szintre dúsította az uránt, amelynek nincs békés alkalmazása, megakadályozta a nemzetközi ellenőröknek, hogy ellenőrizzék nukleáris létesítményeit, és bővítette ballisztikus rakétaképességeit – emlékeztet a The Times of Israel.
A célzott likvidálások sem kizártak
Mindeközben az Egyesült Államok további vadászgépeket és támogató repülőgépeket küldött a Közel-Keletre, ami a WSJ szerint a 2003-as iraki invázió óta a legnagyobb légierő-koncentrációt jelenti a régióban.
Ehhez jön még az Egyesült Államok haditengerészeti támogatása a régióban, beleértve a USS Lincoln repülőgép-hordozót és a USS Gerald R Fordot, amely úton van.
A kiterjedt fegyverarzenál lehetővé tenné az Egyesült Államok számára, hogy műveletet indítson több tucat iráni politikai és katonai személyiség megölésére
– írja a The Wall Street Journal.
Egyes fegyvereknek amúgy nem is kell a Közel-Keleten lenniük a támadáshoz. A B-2 lopakodó bombázók közvetlenül az Egyesült Államokból is végrehajthatnak támadást, ahogyan azt a tavaly júniusi Éjféli Kalapács hadművelet során is tették. Akkor hét B-2-es bombázó 13,6 tonnás bombákat dobott iráni nukleáris létesítményekre.








