Miközben a diplomáciai delegációk a keddi, kiemelt jelentőségű genfi csúcstalálkozóra készülnek, az iráni vezetés határozott és konfrontatív választ adott Trump elnök ultimátumára.
Donald Trump elnök ultimátumára Irán egy dermesztő ígérettel reagált, „elrettentő leckét” helyezve kilátásba, figyelmeztetve, hogy bármilyen katonai lépés esetén elpusztítaná az Öbölben található országok energiainfrastruktúráját, ezzel globális gazdasági válságot idézve elő.
Irán válasza Donald Trump ultimátumára
Abdolrahim Mouszavi tábornok, az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke „felelőtlennek” és egy világhatalmi vezetőhöz méltatlannak nevezte az amerikai elnök követeléseit. Bár Washington gyors megállapodást sürget az iráni nukleáris tevékenység korlátozásáról, Teherán jelezte: alapvető képességeiből nem hajlandó engedni. A hadsereg, a parlament és az állami média összehangolt nyilatkozataiból az derült ki, hogy Irán kész gazdasági együttműködésről tárgyalni, de az urándúsítási program és a ballisztikus rakétaarzenál nem képezheti alku tárgyát. A rezsim egyúttal figyelmeztetett:
a válság katonai rendezésére tett kísérlet regionális háborúhoz vezetne, amely túlnyúlna Irán határain, és évekre megrendítené a globális energiapiac stabilitását.
Ebrahim Rezai, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának szóvivője vasárnap határozottan kijelentette, hogy a genfi tárgyalásokon nem lesz szó nukleáris engedményekről. „A genfi tárgyalási fordulóban nem fogunk tárgyalni az urándúsítás leállításáról vagy feladásáról, és nincs szándék az iráni nukleáris készletek kivitelére az országból” – mondta Rezai. Állítása szerint ezeket a pontokat az amerikai fél már elfogadta, és azok teljesen különállnak a regionális kérdésektől vagy a rakétafejlesztéstől. Hozzátette: a „cionista rezsim” jelenti a térség központi problémáját, amelyet a szomszédos országokkal külön keretben kell kezelni.
Miközben a nukleáris kérdésben patthelyzet alakult ki, Irán gazdasági potenciálját igyekszik tárgyalási eszközként felhasználni. Kanbari külügyminiszter-helyettes jelezte, hogy a jelenlegi egyeztetések kölcsönös érdekeket érintenek az olaj- és gázipar, a bányászati beruházások, sőt még a repülőgép-vásárlások területén is. Egy tartós megállapodáshoz – érvelt – az Egyesült Államoknak is „magas és gyors gazdasági megtérülést” kell látnia. Irán emellett a befagyasztott pénzügyi eszközök teljes és végleges felszabadítását követeli.
„Irán korlátozott vagy befagyasztott forrásainak felszabadításának valósnak és felhasználhatónak kell lennie, nem csupán szimbolikusnak vagy ideiglenesnek”
– hangsúlyozta Kanbari, hozzátéve: egyetlen hazai intézmény sem lassíthatja megszokott működését a tárgyalások miatt.
Globális gazdasági összeomlással fenyegetés
A legsúlyosabb figyelmeztetések a legfelsőbb vezetőhöz közel álló, ultrakonzervatív Kayhan napilapban jelentek meg. A lap szerint a nemzetközi közösség alábecsüli egy Irán elleni háború költségeit. Bár sok elemző a Hormuzi-szoros esetleges lezárására összpontosít, a Kayhan arra figyelmeztetett, hogy Irán válasza az egész Perzsa-öböl térségében található energetikai infrastruktúra fizikai megsemmisítését is magában foglalhatja.
„Ha a háború eszkalálódik, a Perzsa-öböl térségének létfontosságú energetikai infrastruktúrája – beleértve az olajkitermelő létesítményeket, finomítókat, vezetékeket és exportterminálokat – súlyos fenyegetés alá kerül”
– írta a lap.
A cikk rámutatott: míg egy lezárt hajózási útvonal viszonylag gyorsan újranyitható, a finomítók megsemmisítése évekig tartó és milliárd dolláros helyreállítást igényel. Egy ilyen forgatókönyv elhúzódó olajhiányt idézne elő a világpiacon, ami megbénítaná mind a nyugati, mind a regionális hatalmak gazdaságát. Az iráni sajtó az iraki és afganisztáni nyugati katonai beavatkozások, valamint a gázai terrorellenes háború kudarcaira hivatkozva azt állította: a katonai fölény nem garantál győzelmet. Egy Irán elleni támadás ehelyett csak „az ellenállás diskurzusát erősítené”, és egyesítené a nyugati hegemóniával szemben álló szereplőket, regionális konfliktusból tartós globális válságot teremtve.
Amerika újabb repülőgép-hordozót küld a Közel-Keletre
Az Egyesült Államok a világ legnagyobb repülőgép-hordozóját vezényli át a Karib-térségből a Közel-Keletre, miközben Donald Trump amerikai elnök mérlegeli, hogy szükség esetén katonai lépéseket tegyen Iránnal szemben – közölte egy, a terveket ismerő forrás. A USS Gerald R. Ford átcsoportosításáról elsőként a The New York Times számolt be. A döntés eredményeként két amerikai repülőgép-hordozó és a hozzájuk tartozó hadihajók fognak a térségben állomásozni, miközben
Trump fokozza a nyomást Teheránra annak érdekében, hogy megállapodás szülessen az iráni nukleáris program ügyében.
A forrás névtelenséget kért a katonai mozgások érzékeny jellege miatt. A USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó és három irányított rakétás rombolója több mint két hete érkezett meg a Közel-Keletre. Az újabb hordozó érkezése tovább növeli az amerikai haditengerészeti jelenlétet a régióban az Irán körüli feszültségek közepette.
- 06:13
2025. március 6. - 17:152025. június 13.
- 09:17
2020. augusztus 7.
