Kína bejelentette a „Starlink-gyilkos” mikrohullámú fegyvert, amely állítása szerint 60 másodperces sorozatlövésekre képes.
Kínában közölte, hogy egy nagy teljesítményű mikrohullámú (HPM) fegyvert fejlesztenek, amelyet az alacsony Föld körüli pályán keringő, nagyszámú műholdból álló konstellációk elleni lehetséges megoldásként szánnak – Peking szerint ez a rendszer a „Starlink legrosszabb rémálma”.
Kína új „Starlink-gyilkos” űrfegyvere
A TPG1000Cs elnevezésű rendszert a Northwest Institute of Nuclear Technology kutatói fejlesztették ki. A beszámolók szerint akár 20 gigawatt teljesítményt képes fenntartani egy percen keresztül, és egyetlen bevetés során mintegy 3000 nagy energiájú impulzust bocsát ki. A berendezés mindössze 4 méter hosszú és körülbelül 5 tonnát nyom, ami lehetővé teszi, hogy teherautókra, hadihajókra, sőt akár űreszközökre is telepítsék.
A mikrohullámú fegyver nem acélból, hanem alumíniumötvözetből készült, ami közel egyharmaddal csökkenti a tömegét. A szigetelőlemezeket hornyokkal látták el, amelyek a jelentések szerint az elektromos meghibásodások megelőzését szolgálják. A vezető kutató, Wang Gang közlése szerint az új fegyver a korai tesztek során már több mint 200 000 impulzust adott le, ami a rendszer tartósságát és több platformon történő alkalmazhatóságát jelezheti.

Az alacsony Föld körüli pályán működő műholdak ellen tervezett más HPM-fegyverek jellemzően nehezebbek és rövidebb ideig képesek működni. Oroszország Sinus-7 nevű rendszere például körülbelül egy másodpercig üzemel, 10 tonnát nyom, és sorozatonként mindössze 100 impulzust bocsát ki.
Számos hasonló fegyver hosszú, egyenes csövekben tárolja az energiát, ami jelentős fizikai teret igényel.
Ezzel szemben a TPG1000Cs állítólag kettős U alakú kialakítása lehetővé teszi az energia „visszapattogását” egy kompaktabb szerkezeten belül. Wang szerint ez a konfiguráció hasonló teljesítményt biztosít, miközben hozzávetőleg fele akkora helyet foglal el.
Az új mikrohullámú fegyvert úgy mutatták be, mint amely képes lehet olyan műholdrendszerek célba vételére, mint a Starlink.
Miért zavarja Kínát ennyire a Starlink?
Kína korábban nemzetbiztonsági kockázatként hivatkozott a Starlinkhez hasonló rendszerekre, arra figyelmeztetve, hogy azokat esetlegesen „renitens szereplők” vagy terrorista csoportok is felhasználhatják.
Mint ismert, a Starlink a SpaceX amerikai űripari vállalat globális műholdas internetszolgáltatása, amely több ezer, alacsony Föld körüli pályán keringő műholdból álló hálózaton keresztül biztosít szélessávú internetkapcsolatot. A rendszer célja, hogy nagy sebességű, alacsony késleltetésű internetet nyújtson olyan térségekben is, ahol a hagyományos, földi infrastruktúra kiépítése nehéz vagy gazdaságtalan. A szolgáltatás világszerte elérhető számos országban, és nemcsak lakossági, hanem üzleti, tengeri, légi és – bizonyos esetekben – katonai felhasználásra is alkalmazzák. A Starlink szerepe különösen felértékelődött konfliktusövezetekben és katasztrófahelyzetekben, ahol a hagyományos kommunikációs rendszerek megrongálódnak vagy kiesnek.
A Starlink katonai alkalmazása azonban az orosz-ukrán háború során került igazán reflektorfénybe. Ukrajnában a rendszer kulcsszerepet játszott a fronton harcoló egységek kommunikációjában, a drónok irányításában és a parancsnoki kapcsolattartás fenntartásában akkor is, amikor a hagyományos infrastruktúra már megsemmisült vagy elektronikai zavarás alá került.
A hálózat rugalmassága és gyors telepíthetősége miatt stratégiai jelentőségű eszközzé vált.
Ugyanakkor a szolgáltatás elérhetősége politikai és biztonsági kérdéseket is felvetett: Oroszországban a Starlink hivatalosan nem működik, és a közelmúltban több beszámoló is szólt arról, hogy az orosz területeken használt terminálokat lekapcsolták, illetve korlátozták a hozzáférést, ami rávilágít arra, hogy a rendszer működése felett végső soron a szolgáltató gyakorol ellenőrzést.






