Az Egyesült Államok tekintélyes haditengerészeti és légi erőt állított össze Irán ellen, élén a nukleáris meghajtású USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozóval, kísérő rombolókkal, tengeralattjárókkal és fejlett harci repülőgépekkel.
Eliezer Marom, az izraeli haditengerészet egykori parancsnoka szerint, ha Washington aktiválja ezt az erőt, Iránnak minden oka megvan az aggodalomra.
Az Irán ellen küldött amerikai armada
Donald Trump elnök nemrégiben „gyönyörű armadának” nevezte az Egyesült Államok növekvő katonai jelenlétét a térségben, amely a gyakorlatban hadihajók, tengeralattjárók, repülőgépek és szárazföldi légvédelmi rendszerek együttesét jelenti. A felvonultatott erő része az USS Abraham Lincoln köré szervezett hordozócsoport, több Arleigh Burke-osztályú romboló, támadó tengeralattjárók, hadihajók és megerősített légvédelmi rendszerek a régióbeli bázisokon.
Mindez közvetlen jelzi, hogy egy amerikai katonai akció Irán ellen igenis valós lehetőség.
Amint arról a Neokohn is beszámolt, a központi elem az USS Abraham Lincoln, egy Nimitz-osztályú nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó, amely az Arab-tengeren tartózkodik. A hajón mintegy 5700 fő teljesít szolgálatot, és körülbelül 75 harci gépből álló légierő kap rajta helyet, köztük az F-35C lopakodó vadászgépek, F/A-18E/F Super Hornetek, EA-18G Growler elektronikai hadviselési repülőgépek, korai előrejelző gépek, valamint helikopterek mentési és felderítési feladatokra. Eliezer Marom, az izraeli haditengerészet volt főparancsnoka úgy jellemezte a hordozót, mint „lényegében egy lebegő repülőteret és rendkívül komoly erőt”. Hozzátette:
„Ha az amerikaiak úgy döntenek, hogy aktiválják a Lincolnt, az irániaknak biztosan lesz okuk az aggodalomra.”
A hordozó lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok légi támadást indítson Irán ellen, így folyamatos és közvetlen fenyegetést jelentve Teherán stratégiai eszközeire a szárazföld mélyén is.
A hordozót három Arleigh Burke-osztályú romboló kíséri: USS Spruance, USS Michael Murphy és USS Frank E. Petersen Jr. Ezek a sokoldalú hadihajók egyszerre látnak el támadó és védelmi feladatokat. Az Aegis rendszer, erős radarok és elfogó rakéták, például az SM-3 biztosítják a védelmet ballisztikus és cirkálórakéták, drónok és repülőgépek ellen. Emellett több tucat Tomahawk cirkálórakétát hordoznak, amelyek akár 1600 kilométeres távolságban is elérik a céljukat, alacsonyan repülve, a radarok elkerülésével. További Arleigh Burke rombolók járőröznek Ománi-öbölben, Perzsa-öbölben, Akabai-öbölben és a Földközi-tengeren, az amerikai bázisok és szövetségesek, köztük Izrael védelmére.
Marom szerint ez a hordozócsoport hatalmas tűzerőt képvisel, amely szükség esetén bárhol beavatkozhat.
Brutális tűzerő
A térségbe vezényelt támadó tengeralattjárók a felszín alatt rejtőzve működnek, miközben felderítési adatokat gyűjtenek, követik az iráni haditengerészeti mozgásokat, Tomahawk rakétákat indítanak meglepetésszerű csapásokhoz, és támogatják a különleges műveleteket teljes titokban.
Néhány Ohio-osztályú tengeralattjáró nagy mennyiségű Tomahawk rakétát hordoz, ami az Egyesült Államoknak példa nélküli csapásképességet biztosít
– magyarázta Marom, aki szerint a Tomahawk rakéta továbbra is az egyik fő csapásmérő eszköz hajókról és tengeralattjárókról.
Bármilyen támadási forgatókönyv esetén a Tomahawkok elsőként az iráni légvédelem, radarok és parancsnoki központok elnyomására szolgálnának, hogy az utána következő légi csapásokat végrehajtó vadászgépek már szabadon működhessenek.
Szárazföldön az amerikaiak megerősítették a légvédelmet a katari Al Udeid légibázison, az amerikai Központi Parancsnokság székhelyén, továbbá F-35A vadászgépek, EA-18G Growlerek, F-15E Strike Eagle-ek, A-10C Thunderbolt II-k, P-8A Poseidon tengeri járőrgépek és MQ-9 Reaper drónok érkeztek a térségbe. A légi utántöltő KC-135 és KC-46A tanker repülőgépek lehetővé teszik a nagy távolságú, kiterjesztett időtartamú bevetéseket. A rakétavédelem további THAAD és Patriot rendszerekkel erősödött. Ezeket a rendszereket az esetleges iráni ballisztikus rakétatámadások kivédésre vethetik be.
Marom hangsúlyozta: a telepítés elsősorban offenzív jellegű, de széleskörű védelemre is képessé teszi a térségben lévő amerikai erőket.
„Egy ilyen erő rendkívül jelentős és nagy elrettentő képességgel bír, az irániak pedig nagyon jól tudják, mire képes”
– zárta.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
- 10:00
2026. január 17. - 10:00
2026. január 29. - 18:002026. január 26.
