Hetek óta mindenki azt találgatja, hogy az Egyesült Államok megtámadja-e Iránt, hogy meggyengítse vagy akár el is mozdítsa az országot majd’ ötven éve uraló, elnyomó, terrorfinanszírozó és az ásványikincsekben gazdag országot gazdasági káoszba sodró iszlamista rezsimet. A Hit Rádió Közélet című műsorának legfrissebb adásában lapunk főszerkesztője segít értelmezni az eseményeket.
Merre tart az iráni–amerikai feszültség, és miért tűnik úgy, hogy napokon belül döntő fordulat jöhet? A Hit Rádió legfrissebb adásában Megyeri Jonatán rabbi, lapunk főszerkesztője beszél arról, milyen jelek utalnak beavatkozásra, miért működik Washington kommunikációja gyakran a bizonytalanság fenntartásával, és hogyan próbálhatnak közvetíteni a térség kulcsszereplői.
Az interjúban szó esik arról is, milyen belső válságok gyengítik az iráni rezsimet, mit jelenthet az Európai Unió friss lépése a Forradalmi Gárdával kapcsolatban, és miért figyel a konfliktusra különösen Moszkva és Jeruzsálem. A beszélgetés végén pedig Izrael és Gáza helyzete is előkerül: mit jelez a tűzszünet lezárult szakasza, és mi jöhet ezután.
Ha szeretne átfogó, érthető képet kapni a Közel-Kelet mostani „forró pontjairól”, hallgassa meg a teljes adást az alábbi linkre kattintva.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
Bár sokan szeretnék nem lesz támadás.
Sok mindenről szó esett itt, de érdekesebb azzal foglalkozni, amiről nem esett szó.
Nem esett szó Trump már kiismert taktikájáról, ami szerint MINDEN felet egy konfliktusban sakkban kell tartani, a saját szövetségesét is. Ezt a szövetségese ellensége jelentette fenyegetés fenntartásával éri el. Sokszor katonai úton -Izrael esetében pl. a hamasz helyén hagyásával, de ugyanez vonatkozik Iránra is. Trump nem engedte befejezni azt az izraeli akciót, ami az iráni rakéta készletet és kilövő létesítményeket semmisítette volna meg. Ez volt a "katonai" út. Most bizonytalanságban hagyja a feleket, több dologgal is.: meg akarja dönteni az iráni rezsimet? Támadni fog egyáltalán? Mik a céljaia támadással, ha lesz ilyen?
Ha már az Iránnal kapcsolatos eseményeknél tartunk, nem esettszó Trumpnak egy nagy jelentőségü húzásáról az utolsó napokban. Trump egy 4 pontos követelést terjesztett elő Irán felé:
– Befejezni a töntetők gyilkolását.
– Befejezni az Izrael elleni proxy erők fegyverzését és támogatását.
– Felhagyni az atombomba programmal
– Felhagyni a ballisztikus rakéták gyártásával és fejlesztésével.
Aztán tegnap-tegnapelőtt hirtelen két pont eltünt a négyből. Maradt az atomprogram leszerelése és a tüntetők védelme. (Csak zárójelben: ez utóbbi csak egy kontúrok nélküli elvi látszatkövetelés – a dolog már megtörtént és folytatódik letartóztatással és egyébbel.
Amit Trump esetleg el fog érni, az az atomprogram befagyasztása (ezt már Obama elérte anno), a többi csak akkor valósulna meg, ha a rezsim bukna.
Miért hátrált meg Trump és engedett a követeléseiből, még a tárgyalások előtt? A rakéta program (ballisztikus és hosszabb távú) pont olyan fontos Izrael számára, mint az atom fenyegetés, ami ráadásul nem volt igazás komolyan vehető, ellentétben a rakéta-programmal. Miért határozta Trump el magát erre az Izrael számára kedvezőtlen döntésre? Feltehetően ugyanazért, amiért meggátolta a maradék iráni rakétakészlet további megsemmisítését a 12 napos háború végén. A fenyegetést akár a szövetséges ellen fenn akarja tartani. A mindenki feletti függőséget fenn akarja tartani. Ezt itt inkább nem minősítem. Megyeri is kihagyta a témát…
Nem volt aztán szó (csak periférikusan) az eirópai kormányok és vezetők gyáva hitványságáról az iráni rezsim lassan fél évszázados ámokfutásával kapcsolatban. Most, jó 30 év után nyilvánítják terrorszervezetnek az iráni ÁVO-t? Miközben a rezsim tizezerszámra gyilkolja pár napon belül a tüntetőket, addig arra képesek csak elszánni magukat, hogy "behívják" beszélgetésre az ottani iráni nagykövetet? Nem sül le a képükről a bőr? Bezzeg nem voltak ilyen gátlásaik Izraellel szemben, ahol pl. a svéd kormány (jobboldal!) aktívan szorgalmazta az Izraellel kötött EU – kereskedelmi egyezmények felbontását (több más idióta nyugati kormánnyal együtt) egy olyan háború közepette, ahol Izraelt megtámadták és pont Irán támogatta a támadó iszlamista proxy hadseregeket. Itt bezzeg nem volt 30 éves késlekedés. Erre csak azt lehet mondani: pfujj, hányinger!
Szó eshetett volna még egy általánosan érvényben lévő témáról: egyes kormányok és a média-világ által Izraellel szemben tanusított, középkori vérvád-kutmérgezési hecckampányáról, amivel lassan már elérik a középkori gettók világának hangulatkeltését és általános zsidóüldözési "normáit". Heccelik, akár a tettlegességig az ilyesmit befogadni hajlandók millióit, a meghülyült foteljóember-világtól a befolyásolható woke-világ közönségén át a hagyományos antiszemita milliókig. Erre sem reagál a "kultúrált" nyugat, sőt a szemhunyáson túl részt is vesz benne (lásd: Spanyolország, Írország Izland, Norvégia, Hollandia, Belgium és mások, nem is sorolom). Erről egyszer még számot kell adniuk!!!! Külön kiemelném azokat a médiumokat, egészen jelentős szereplőkkel az élen, aki terjesztették a hazugságokat és a gyűlöletkampány részei voltak és azok jelenleg is. Ezeket listázni érdemes, konkrét esetekkel/hamis tartalmú cikkekkel/hamis kép – és filmanyaggal, egyoldalú tudósításokkal és ferde tendenciózus, uszító szándékú ábrázolással. Ezekkel szemben aztán eljárást érdemes indítani, ahogy Trump tette a BBC-vel szemben a róla szóló meghamisított képanyag esetében. Ennek is el kell jöjjön majd az ideje!
Trampli a Bátor, a huszikkal is különbékét kötött, mert majdnem lelőttek egy F35- t.
Izraelt meg lőtték tovább.
Teljesen mindegy.
Megtámadja, "rohadt Trump", nem támadja meg "rohadt Trump".