Muszlim országok versenyeznek Kína és Pakisztán „Rafale-gyilkos” vadászgépéért.
A májusi „villámháborút” követően – amelyben pakisztáni vadászgépek francia gyártású indiai harci repülőket lőttek le – Szaúd-Arábiától Líbiáig több ország is igyekszik beszerezni a kínai–pakisztáni fejlesztésű JF–17-es vadászgépet.
Mindenki a JF–17-es vadászgépet akarja
Komoly fegyverkezési verseny bontakozik ki a muszlim világban, amelynek váratlan nyertese Pakisztán lett. A The Cradle és a Reuters friss jelentése szerint is több muszlim állam előrehaladott tárgyalásokat folytat a Pakisztán és Kína által közösen gyártott JF–17 Thunder vadászgép beszerzéséről.
A beszámolók szerint a tavalyi indiai–pakisztáni összecsapások során Iszlámábád nagyszabású légi összecsapásokban vetette be a kínai–pakisztáni típusú gépeket, és az egyes légi harcokban több mint száz vadászgép vett részt.
Pakisztán állítása szerint az összecsapások során öt indiai vadászrepülőgépet lőttek le, köztük három korszerű, francia gyártású Rafale vadászgépet. Bár a pontos számok vitatottak, amerikai tisztviselők később megerősítették, hogy legalább két indiai gép megsemmisült, mielőtt tűzszünetet kötöttek volna.
Mit tud a kínai-pakisztáni vadászgép?
A JF–17 Thunder egy könnyű, többfeladatú vadászgép, amelyet Pakisztán és Kína közösen fejlesztett ki azzal a céllal, hogy megfizethető, mégis korszerű alternatívát kínáljon a nyugati és orosz harci repülőgépekkel szemben. A típust a pakisztáni légierő gerincének szánták, elsősorban régebbi MiG–21-esek és Mirage gépek leváltására. A JF–17 modern fedélzeti elektronikával, többfunkciós radarral, fejlett fegyverintegrációval és légi–légi, valamint légi–földi bevetésekre egyaránt alkalmas képességekkel rendelkezik, miközben beszerzési és üzemeltetési költségei lényegesen alacsonyabbak, mint a hasonló kategóriájú nyugati típusoké.
A repülőgép egyik legnagyobb előnye a rugalmasság és a testre szabhatóság: a megrendelők saját igényeik szerint választhatják ki a szenzorokat, fegyverrendszereket és kommunikációs megoldásokat, beleértve kínai, pakisztáni vagy más forrásból származó fegyvereket is. A JF–17 több modernizált változatban készül, köztük a Block III kivitelben, amely fejlett AESA radarral, korszerű sisakcélzó rendszerrel és továbbfejlesztett elektronikai harci képességekkel rendelkezik. Ezek a fejlesztések jelentősen növelték a típus exportvonzerejét, különösen olyan országok számára, amelyek gyorsan hadrendbe állítható, harcképes és politikailag kevésbé kockázatos beszerzési megoldást keresnek.
Milliárdok forognak kockán
A Reutersnek nyilatkozó Aamir Masood nyugalmazott légi marsall, a pakisztáni légierő egykori parancsnoka szerint több jelentős üzlet előkészítése zajlik:
- Líbia: A líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) előzetesen mintegy 4 milliárd dolláros megállapodást kötött egy meg nem határozott számú JF–17 vadászgép és kiképző repülő beszerzéséről.
- Szudán: Egy körülbelül 1,5 milliárd dollár értékű csomag gyakorlatilag végleges, amely könnyű támadó repülőgépeket, öngyilkos drónokat és akár JF–17-eseket is tartalmazhat. A cél, hogy a kormány katonai előnyhöz jusson az RSF félkatonai erőivel szemben.
- Más országok: Indonézia, Azerbajdzsán és Banglades szintén különböző tárgyalási fázisokban járnak.
A szaúdi szál: fegyvereket az adósságért
A legjelentősebb fejlemény egy lehetséges, mintegy 4 milliárd dolláros fegyverüzlet Szaúd-Arábiával. Értesülések szerint Iszlámábád és Rijád egy „adósság-elengedést a fegyverekért” konstrukcióról tárgyal, amelynek keretében körülbelül 2 milliárd dollárnyi szaúdi hitelt fizetne vissza Pakisztán a vadászgépek eladásával.
Az ügylet a két szunnita nagyhatalom közötti katonai együttműködés elmélyülését jelzi. Mint ismert, Szaúd-Arábia és Pakisztán szeptemberben kölcsönös védelmi megállapodást írt alá – nem sokkal azután, hogy izraeli harci repülők Katarban csapást mértek a Hamász vezetésére.
Az eladások felfutása geopolitikai fordulatot jelez. A JF–17 választásával ezek az országok csökkentik függőségüket a nyugati (amerikai, francia) és az orosz fegyverszállítóktól, és egyre inkább egy Pakisztánra és Kínára épülő védelmi ökoszisztéma felé mozdulnak el.
Kép: Wikimedia Commons/Okonkwo john





