Dr. Kornéli Beáta történész és Közel-Kelet kutató írása Yuval Harari könyvéről, amely az információs hálózatok történetét mutatja be a Bibliától napjainkig.
Yuval Harari igen megosztó figura, sokak számára egy liberális „pop-történész”, aki leegyszerűsít komplex folyamatokat és összemossa a hipotézist a tényekkel. Engem mégis nagyon szórakoztat.
Yuval Harari elvarázsolt seprűi
Azon kevesek közé tartozik, akinek van egy különös olvasata a világban zajló eseményekről, a tézisét mindig folyamatokon keresztül láttatja és mindezt élvezetes stílusban teszi. Manapság azok a népszerű közvetítők, akik rájöttek arra, hogy a tudománynak nem feltétlen kell unalmasnak lennie.
Aki még nem olvasta, ne hagyja ki Harari legújabb könyvét a Nexust. A könyvben azt fejtegeti, hogyan formálták az információs hálózatok az emberi társadalmakat, hogyan szerveztünk közösségeket, kultúrákat, államokat a közös hiedelmek, mítoszok és a vallás révén. Majd hogyan formálták a létrejött csoportokat a technológiai újítások, amelyek így vagy úgy, de mindig vérfürdőhöz vezettek.
Harari metafóráját Goethe Bűvészinasától vette, mégis mindenki Walt Disneyre emlékszik az egészből. Amikor Mickey egér heroikusan küzd a maga elvarázsolt seprűivel, nehogy elárasszák a mester műhelyét. Harari az elvarázsolt seprűkön azokat a modern technológiákat érti, amelyek napjainkban jöttek létre és könnyen kicsúszhatnak a kezünkből, mert hatékony eszközévé válhatnak a manipulációnak, a propaganda-terjesztésnek és a tömeghisztériának.
Azonban a klasszikus találmányok pusztításai eltörpülhetnek az MI mellett, mert nem váltak önszervező struktúrává. Míg az MI „önálló entitásként” generál, rendez, célzottan kiválaszt és vélt vagy valós információkat sugall emberi beavatkozás nélkül.
Harari figyelmeztetése
Harari szerint a modern társadalmakban a hatalom nem elsősorban fegyverekben vagy a fizikai erőforrásokban összpontosul, hanem az információban. Abban, hogy ki fér hozzá az egyének adataihoz, gondolataihoz, viselkedési mintáihoz, és ki tudja őket formálni. Ez a hatalomforma pedig részben láthatatlan, részben korlátlan.
A hagyományos hatalom, mint a katonaság, a rendőrség, a törvénykezés, a tőzsde, a bankhálózatok láthatóak.
Az MI-alapú hatalom viszont észrevétlenül dolgozik a háttérben: az algoritmusok rangsorolják a híreket, a posztokat, személyre szabják a reklámokat, elemeznek több milliárd adatpontot, előre jelzik, hogyan fogunk reagálni valamire, és azt is, hogy mi fog érdekelni minket, mielőtt mi magunk tudnánk.
De nem ez a legnagyobb probléma. Hanem az, hogy mi lesz akkor, ha a politikai döntések, a háború vagy a béke kérdése is MI vezérelté válik, anélkül, hogy a politikai szereplők észrevennék? Vagy irányítani tudnák?
És mi lesz akkor, ha néhány nagy technológiai vállalat vagy néhány gazdasági-pénzügyi érdekcsoport kezébe összpontosul ez az erő, ami lebontja a klasszikus állami struktúrákat és a nyugati demokrácia klasszikus alapjait?
Harari tézise szerint a történelem legfontosabb mozgatórugója a „ki mit hisz, mit mesél tovább, és kivel osztja meg az információt” — intellektuálisan nagyon jól felépített. A könyv szépen rajzolja fel az utat a pletykától, a mítoszoktól, a vallásoktól, a nemzetállamoktól, a modern médián keresztül az MI-vezérelt információs rendszerekig.
Nagyon pozitív, hogy NEM „gonosz MI-ről” beszél, hanem a technológiát mindig emberi intézményi kontextusban vizsgálja.
Viszont elmosódik a különbség a reális fenyegetés és a retorikai túlzás között. Illetve hiányzik a koncepciójából a technikai találmányokat követő pusztítás utáni normalizációs megoldások, a fékek és ellensúlyok kialakulásának mechanizmusai és beépülésük a társadalomba. A két tézis együtt lenne igazán koherens.
Ennek ellenére olyan munka, amely mellett nem szabad elmenni.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette, és előre időzítve jelent meg az oldalon.
Ez az írás eredetileg a Kalandos Közel-Kelet oldalán jelent meg. Kornéli Beáta további írásai itt olvashatóak.
Kép: Random House
dr. Kornéli Beáta összes cikkét elolvashatja itt.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
- 13:15
2022. február 27. - 10:152019. május 8.
- 13:002022. március 1.
