Az Egyesült Arab Emírségek megdöbbentő és egyben elgondolkodtató üzenetet küldött Londonnak és saját állampolgárainak is: az iszlamista radikalizmus gyanúja miatt megnyirbálják a brit egyetemekre készülő diákok állami támogatását. A háttérben a Muszlim Testvériség befolyásától való félelem áll, amelyet Abu-Dzabi régóta egzisztenciális fenyegetésnek tekint.
Az Egyesült Arab Emírségek korlátozni kezdte azoknak a diákoknak az állami finanszírozását, akik brit egyetemeken szeretnének tanulni. A döntés hátterében az a meggyőződés áll, hogy
egyes egyesült királyságbeli campusokon iszlamista csoportok, mindenekelőtt a Muszlim Testvériség befolyása erősödik.
A The Times értesülései szerint az intézkedés nem jelent teljes tiltást, ám az állami ösztöndíjak megvonása komoly visszatartó erőt jelent.
A döntés következtében csak azok az emirátusi családok tudják továbbra is Nagy-Britanniába küldeni gyermekeiket, amelyek saját forrásból képesek fedezni a tandíjat és a megélhetési költségeket.
Az állam ezzel párhuzamosan más országokban továbbra is bőkezűen támogatja a felsőoktatási tanulmányokat, különösen a stratégiai jelentőségű területeken.
Miért vörös posztó a Muszlim Testvériség?
Az Egyesült Államok után Emirátusok a Muszlim Testvériséget terrorszervezetként tartja nyilván, és évtizedek óta következetesen lép fel ellene a Közel-Keleten.
Abu-Dzabi vezetése úgy véli, hogy az iszlamista ideológia közvetlen fenyegetést jelent az ország autoriter, ugyanakkor világi és társadalmilag liberális berendezkedésére.
Az elmúlt években tucatnyi feltételezett testvériségi tagot tartóztattak le az országban, az Emirátusok pedig nyíltan támogatta az egyiptomi hadsereget, amikor az 2013-ban megdöntötte Mohamed Morszi elnök uralmát. Azóta Líbiában és Szudánban is olyan erőket segített, amelyek a Testvériséggel szemben álltak.
Nyomásgyakorlás Európára – kevés eredménnyel
Abu-Dzabi régóta próbálja rávenni a nyugati demokráciákat, hogy kövessék példáját, és tiltsák be a Muszlim Testvériséget. Az Emirátusok kulcsszerepet játszott abban a lobbikampányban is, amelynek hatására David Cameron konzervatív kormánya 2014-ben vizsgálatot indított a szervezet ellen.
A Sir John Jenkins vezette brit jelentés végül arra jutott, hogy a Testvériség eszméi ellentétesek a brit értékekkel,
ám nem talált elegendő jogi alapot a betiltására.
Franciaországban viszont szigorúbb hang jelent meg. Emmanuel Macron tavaly májusban utasította kormányát, hogy dolgozzon ki javaslatokat a politikai iszlám és a Testvériség befolyásának visszaszorítására, egy olyan jelentés alapján, amely szerint a mozgalom „köztársaságellenes és felforgató” jellegű.
Brit egyetemek a célkeresztben
Nagy-Britanniában egyre gyakrabban merül fel a vád, hogy az iszlamista hálózatok diákegyesületeken keresztül próbálnak teret nyerni az egyetemeken, és radikális előadókat hívnak meg. Az Emirátusok döntése ezért érzékenyen érintheti a brit felsőoktatást, hiszen az emirátusi hallgatók száma 2017 és 2024 között megduplázódott, és elérte a 8500 főt.
A legtöbb emirátusi diák jelenleg a University of Central Lancashire-en tanul, de jelentős létszámban vannak jelen a Manchesteri Egyetemen, a Leedsi Egyetemen, a King’s College Londonban és a University College Londonban is.
Politika vagy valós veszély?
Közel-kelet-szakértők szerint Abu-Dzabi megszállottan kezeli a Muszlim Testvériség kérdését, amely számukra afféle „mumussá” vált. Egyes elemzők úgy vélik, hogy a szervezet ma inkább ideológiai hálózat, semmint jól szervezett, egységes mozgalom, és a brit egyetemek korántsem „fertőzöttek” olyan mértékben, ahogyan azt az Emirátusok állítja.
Mások szerint a lépés inkább figyelmeztetés saját diákjaik felé: Abu-Dzabi azt üzeni, hogy aki Nyugatra megy tanulni, tartsa magát távol az iszlamista köröktől. Egy diplomáciai forrás úgy fogalmazott, ez „figyelmeztető lövés”, amely legalább annyira szól belpolitikai kontrollról, mint valódi biztonsági aggodalomról.
- 10:00
2025. november 4. - 21:00
2022. május 17. - 16:482020. június 12.
