Mohammed bin Zajed Al Nahyant szombaton választották formálisan vezetővé, noha az elmúlt években is komoly reformok élén állt a háttérben.
Az Egyesült Arab Emirségek erős emberét, Mohammed bin Zajed al-Nahjan sejket választották formálisan elnökké szombaton az arab országban – derül ki az Israel Hayom írásából. A lap emlékeztet, a vezető az elmúlt években is aktívan részt vett országa irányításában:
a Közel-Kelet átrendeződését vezette, új Irán-ellenes tengelyt hozott létre Izraellel, és megküzdött a politikai iszlám erősödő áradatával a térségben.
Csúcstechnológia és pénz
Az elmúlt évek során a 61 éves sejk már aktívan a színfalak mögött tevékenykedett, egyfajta de facto vezetőként. Mohamed abban az időszakban kezdett hatalmat gyakorolni, amikor – múlt hét pénteken elhunyt – féltestvére, Khalifa bin Zayed sejk lebetegedett (2014-ben agyvérzést kapott).
Mohammed bin Zajed al-Nahjan (vagy röviden, MbZ) csúcstechnológiás haderővé alakította az Egyesült Arab Emírségek hadseregét, olajvagyonával és üzleti kapcsolataival kiterjesztette az Emirátus nemzetközi befolyását is.
Kapcsolatok az USA-val
MbZ-t a 2011-es Arab Tavasz óta egy bizonyos „fatalista gondolkodásmód” vezérelte és úgy vélte, az öböl-menti arab uralkodók többé nem támaszkodhatnak fő támogatójukra, az Egyesült Államokra. Akkoriban arra kérte Barack Obama egykori elnököt, hogy ne támogassa azokat a felkeléseket, amik destabilizálhatják a Perzsa-öböl dinasztikus vezetését.
Obama emlékiratában a „legokosabb” Öbölmenti vezetőként emlékezik a sejkre.
Mostani kinevezése után a Biden kormány külügyminisztériumának egyik tisztviselője igazi „stratégának” nevezte őt.
Új fordulatok
Mohammed sejk 2013-ban támogatta az egyiptomi Muzulmán Testvériség elnökének, Mohammed Murszinak a katonai menesztését.
Bár a sejk azt mondja, fiatalkorában vonzódott iszlamista ideológiájukhoz, a Muszlim Testvériséget a Közel-Kelet stabilitását fenyegető egyik legsúlyosabb veszélynek minősítette.
Az elmúlt években is lobbizott, hogy Washington maximális nyomást gyakoroljon Iránra. Bojkottálta a szomszédos Katart a Muszlim Testvériség támogatása miatt, és hazája költséges háborút indított, hogy megpróbálják megtörni a jemeni Iránhoz kötődő húti hatalmat.
Az Egyesült Arab Emírségek konfliktusokat vállalt több országgal, Szomáliától Líbiáig és Szudánig, majd felborította az évtizedek óta tartó arab konszenzust azzal, hogy 2020-ban kapcsolatokat épített ki Izraellel, valamint Bahreinnel – az Egyesült Államok által közvetített, Ábrahám-egyezményként ismert – palesztin haragot kiváltó ügyekben.
