Az izraeli tudósok áttörést értek el a mellrák-kutatásban.
A Tel-Avivi Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport azonosította azt a mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a mellrák agyi áttéteket képezzen – egy olyan felfedezés, amely új terápiás lehetőségeket nyithat a gyakran halálos betegség kezelésében.
Hogyan támadja meg az agyat a mellrák?
A Nature Genetics folyóiratban hétfőn publikált tanulmány szerint a ráksejtek 17-es kromoszóma-szegmensének elvesztése jelentősen megnöveli az esélyét annak, hogy a daganat átterjedjen az agyba. Ez a változás gyakran kikapcsolja vagy inaktiválja a p53 gén működését, amelyet a „genom őrzőjeként” is emlegetnek, és amely normálisan a sejtnövekedést szabályozza.
A p53 működésének hiányában a ráksejtek több zsírsavat termelnek, ami lehetővé teszi számukra, hogy alkalmazkodjanak az agy különleges környezetéhez, és ott életképesen szaporodjanak – magyarázzák a kutatást vezető Uri Ben-David és Ronit Satchi-Fainaro professzorok.
A kutatók azonosítottak egy kulcsenzimet, az SCD1-et, amely a zsírsavtermelésben játszik szerepet. Az SCD1 gátlására szolgáló gyógyszerek jelentősen csökkentették az agyi áttétek kialakulását egérkísérletekben és emberi szövetmintákon egyaránt.
A felfedezés gyakorlati jelentősége, hogy a kezelőorvosok korábban azonosíthatják a magas kockázatú betegeket, és személyre szabott terápiát alkalmazhatnak. Az agyi áttétek ugyanis rendkívül korlátozott kezelési lehetőségekkel rendelkeznek, és az egyik legveszélyesebb szövődménynek számítanak az emlőrákban.
A tanulmány 14 laboratórium részvételével, hat országból valósult meg, jelezve az együttműködés nemzetközi jelentőségét és a kutatás klinikai potenciálját.
