Újabb veszélyes szintre lépett az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség, miután Donald Trump és magas rangú iráni tisztviselők éles hangú üzenetekben fenyegették egymást az országon végigsöprő gazdasági tiltakozások kapcsán. A szóváltás tovább növeli a kockázatát annak, hogy az iráni belső válság regionális vagy akár nemzetközi eszkalációhoz vezessen, különösen azt követően, hogy az Egyesült Államok júniusban Izraellel együtt csapásokat mért iráni nukleáris létesítményekre.
Donald Trump amerikai elnök pénteken a Truth Social platformon figyelmeztette Teheránt, hogy
ha a rezsim „erőszakkal megöli a békés tüntetőket”, az Egyesült Államok „segítségükre fog sietni”.
A tüntetésekhez kapcsolódó erőszakban eddig legalább hét ember halt meg, miközben az országot részben az iráni rial összeomlása miatti gazdasági sokk rázza meg.
„Locked and loaded and ready to go”, azaz „betöltve, betárazva és útra készen”
– írta Trump, részletek nélkül, de egyértelmű katonai fenyegetésként értelmezhető megfogalmazással.
Teherán Washingtonra és Izraelre mutogat
Az iráni vezetés gyorsan reagált. Ali Larijani, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács főtitkára – és volt parlamenti elnök – az X-en azt állította, hogy a tüntetéseket az Egyesült Államok és Izrael szítja.
Bizonyítékot nem mutatott be, de ez a vád évek óta visszatérő eleme az iráni hivatalos narratívának.
„Trumpnak tudnia kell, hogy az Egyesült Államok beavatkozása Irán belügyeibe az egész térség káoszához és az amerikai érdekek pusztulásához vezetne” – írta Larijani. Hozzátette: az amerikai közvéleménynek is tudnia kell, hogy „Trump kezdte el ezt a kalandorságot”, és figyelmeztetett az amerikai katonák regionális sebezhetőségére.
„A beavatkozó kezeket levágjuk”
Nem sokkal később Ali Shamkhani, Ali Hamenei legfelsőbb vezető tanácsadója is megszólalt. Kijelentette, hogy
„minden beavatkozó kéz, amely túlságosan közel kerül Irán biztonságához, le lesz vágva”.
Shamkhani cinikusan utalt az amerikai „mentőakciók” tapasztalataira Irakban, Afganisztánban és Gázában, mondván: az iráni nép jól ismeri, mit jelent az Egyesült Államok „segítsége”.
Gazdasági összeomlás, politikai düh
A mostani tiltakozások már a hatodik napjuknál tartanak, és a legnagyobb megmozdulások Iránban a 2022-es, Mahsza Amini halála után kirobbant tüntetések óta. Bár egyelőre nem országosak és nem érték el a korábbi tiltakozások intenzitását, a gazdasági háttér súlyosabb: az iráni rial értéke drámaian zuhant, jelenleg körülbelül 1,4 millió rialt kell fizetni egy amerikai dollárért.
Maszúd Pezeshkian, Irán reformpárti elnöke igyekszik tárgyalási készséget mutatni, de nyíltan elismerte, hogy mozgástere rendkívül korlátozott a pénzügyi válság miatt.
A tüntetéseken egyre gyakrabban hangzanak el a teokrácia elleni jelszavak is, ami a rezsim számára különösen veszélyes jelzés.
Nukleáris árnyék és regionális fenyegetések
A belső válság egy olyan időszakban robbant ki, amikor Irán még mindig a júniusi, 12 napos izraeli–iráni háború következményeivel küzd. Teherán azt állítja, hogy leállította az urándúsítást, jelezve nyitottságát az esetleges tárgyalásokra a szankciók enyhítése érdekében. Trump és Benjamin Netanyahu azonban többször figyelmeztettek:
Irán nem térhet vissza atomfegyver-fejlesztési programjához.
Miközben az Iszlám Köztársaság továbbra is azt állítja, hogy nukleáris programja békés célokat szolgál, évtizedek óta Izrael megsemmisítésére szólít fel, és olyan szintre dúsított uránt, amelynek nincs civil felhasználása.
Elemzők szerint a Trump–iráni szóháború különösen veszélyes, mert egybeesik egy belső iráni krízissel. A rezsim korábbi tapasztalatok alapján hajlamos külső ellenségképekkel és regionális eszkalációval elterelni a figyelmet a belső problémákról. Washington nyílt fenyegetései pedig könnyen ürügyet szolgáltathatnak Teherán számára egy keményebb fellépésre – akár a tüntetőkkel, akár külső ellenfeleivel szemben.
