A gázai-rendezés ügyében hozott ENSZ-határozat figyelemre méltó nemcsak azért, amit kimond, hanem azért is, amit nem mond ki.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa november 17-én 13–0 arányban fogadta el a Gázai övezetre vonatkozó 2803-as határozatot, ami lényegében elsöprő, kétpárti támogatást jelentett – arab és muszlim országokkal együtt, valamint számos más állam támogatásával. A BT 15 tagja közül senki nem szavazott a határozat ellen, mindössze ketten tartózkodtak: Oroszország és Kína. Leonard Grunstein véleménye.
Gáza sorsa a határozat alapján
A határozat figyelemre méltó nemcsak azért, amit tartalmaz, hanem azért is, amit nem. Teljes mértékben támogatja azt a 20 pontos tervet, amelyet Donald Trump amerikai elnök dolgozott ki az érintett felek, valamint a szomszédos és más országok bevonásával.
A terv alapján létrehozandó Béketanács kerül elismerésre a Gázai övezet nemzetközi jogi értelemben vett irányító hatóságaként. A Béketanács felhatalmazást kap arra, hogy létrehozza saját nemzetközi jogi működési egységeit, amelyek ellátják a kormányzási, adminisztratív és operatív feladatait, valamint a terv végrehajtását.
Ebből a szerepkörből hallgatólagosan ki vannak zárva az ENSZ és ügynökségei – például az UNRWA –, továbbá a Palesztin Hatóság, a Hamász és bármely más szereplő.
A tanács jogosult továbbá Nemzetközi Stabilizációs Erőt (ISF) létrehozni, olyan egységes parancsnokság alatt, amely a tagoknak elfogadható, és Egyiptommal, valamint Izraellel szoros együttműködésben működik majd. Az erőt a Gáza demilitarizációját biztosító feladatok ellátására vezényelnék: ide tartozik a katonai, terror- és más fegyveres nem állami csoportok infrastruktúrájának megsemmisítése és újjáépítésének megakadályozása, valamint minden egyéb, a terv támogatásához szükséges tevékenység.
Sem a Hamászt, sem a Palesztin Hatóságot nem akarják
A terv szerint a Hamász és más frakciók semmilyen módon – közvetlenül vagy közvetve – nem vehetnek részt Gáza kormányzásában. Minden katonai, terrorista és támadó infrastruktúrát – beleértve az alagutakat és a fegyvergyártó létesítményeket – meg kell semmisíteni, és nem lehet újjáépíteni.
A regionális partnereknek garanciát kell adniuk arra, hogy a Hamász és a frakciók betartják mindezt, és hogy Gáza nem jelent fenyegetést sem a szomszédaira, sem saját lakosságára.
A Palesztin Hatóságnak nincs szerepe ebben a folyamatban. Először végre kell hajtania a tervben meghatározott reformprogramját. Csak akkor, ha a Gázára vonatkozó újjáépítési terv előrehalad, és ha a reformok hűségesen megvalósulnak, teremthetők meg a feltételek egy hiteles úthoz a palesztin önrendelkezés és államiság felé. A terv értelmében az Egyesült Államoknak párbeszédet kell kezdeményeznie Izrael és a palesztinok között, hogy megállapodjanak a békés és prosperáló együttélés politikai jövőképéről.
Az eddig palesztin állam elismeréséről szóló határozatok mehetnek a kukába
A határozat gyakorlatilag semmisnek tekint minden olyan korábbi vagy jelenlegi törekvést, amely palesztin államot ismerne el a határozat feltételeitől függetlenül. Ez vonatkozik az Egyesült Királyság és Franciaország hibásnak tartott döntéseire is, amelyek a Palesztin Hatóságot államként kívánták elismerni, valamint más ENSZ-tagokra – például Kanadára és Ausztráliára –, amelyek szintén kötve vannak a határozathoz. Érdekesség, hogy a határozat nem ír elő jogi kötelezettséget palesztin állam létrehozására; csupán rögzíti az önrendelkezés és államiság feltételeihez szükséges előfeltételeket.
A határozat továbbá nem ismeri el, hogy létezett vagy létezik bármiféle „megszállás”, „visszatérés joga”, „népirtás”, „éheztetés”, „apartheid” vagy „jogos ellenállás”.
A határozat szerint a Hamász és társai a jogsértők, és a rendelkezéseket ellenük irányítják, miközben támogatják Izrael igazságos védekező háborúját. A dokumentum kifejezetten megállapítja, hogy Gáza fenyegeti a szomszédos államok biztonságát. Joggal állítható, hogy a Gázára és a palesztinokra vonatkozó, Izraelt rágalmazó állítások – a határozat alapján – nemzetközi jogi értelemben megdőltek.
A határozat gyakorlatilag a nemzetközi jog egy újrafogalmazása, amely felmenti Izraelt, és a Hamászt, valamint társait nevezi meg jogsértőként.
A Hamászt katonailag és politikailag is legyőzték. A Béketanácsra és az ISF-re hárul a helyreállítás feladata, Izrael pedig a helyszínen marad, amíg a munka teljesen be nem fejeződik. Ezt követően Izrael jogosult biztonsági jelenlét fenntartására, amíg Gáza nem garantáltan védett az újjáéledő terrorkapacitásoktól.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
