Polgár Zsuzsa új könyvében leírja milyen nehézségeken kellett keresztülmennie a nagymesteri cím megszerzéséig.
Új memoárjában, a „Lázadó Királynő”-ben a magyar zsidó nagymester, Polgár Zsuzsa bemutatja, hogyan támadta azokat az erőket, amelyek megpróbálták sakkban tartani, de végül kudarcot vallottak, miközben világbajnokká vált.
„Bármi is állt előttem, sikerült legyőznöm”
Polgár Zsuzsa a világ végére is elmenne, hogy népszerűsítse a sakkot. Ott volt például a floridai esemény, ahol egyszerre 326 partiját játszott le, világrekordot felállítva. És ott volt a Carlsbad Cavernsben, Új-Mexikóban rendezett verseny, amelyet denevérraj tett emlékezetessé.
Talán nem meglepő, hogy ilyen vállalkozásokban vesz részt, hiszen a magyar zsidó-amerikai nagymester személyes szinten is óriási utat járt be, hogy a legmagasabb szinten játszhasson – és győzzön. Mindez megtalálható márciusban megjelent új memoárjában, a „Lázadó Királynő”-ben, amelyet a Grand Central adott ki.
„Bármi is állt előttem — szexizmus, antiszemitizmus, igazságtalanság, mindazok a nehézségek, amikről a könyvben olvasni lehet — sikerült legyőznöm”
— mondta Polgár a The Times of Israelnek telefoninterjúban.
„Ha szenvedélyesen szeretsz valamit, hajlandó vagy keményen dolgozni, kitartasz, türelmes vagy, végigviszed — semmi sem lehetetlen” — mondta, „egyszerű, de erőteljes üzenetnek” nevezve.
Az élő példája annak, hogy a zsenialitás tanítható
1969-ben született, mindkét nagyapja holokauszttúlélő volt. A hidegháborús Magyarországon nőtt fel. Négyévesen kezdett sakkozni, és már fiatalon kitűnt tehetségével, édesapja, Polgár László vezetésével, aki azt akarta bebizonyítani, hogy a zsenialitás tanítható. Lenyűgöző eredmények születtek — 1984-ben, 15 évesen megszerezte a világbajnoki címet—, de frusztráció is érte, amikor 1986-ban kvalifikálta magát a férfi világbajnokságra, ahonnan végül neme miatt kizárták.
Végül azonban senki sem tudta megakadályozni, hogy ragyogó karriert építsen.
1991 januárjában ő lett az első nő, aki hagyományos úton teljesítette a nagymesteri cím követelményeit.
„Nagymesterré válni nagyon régóta az álmom volt” — mondta — „lényegében amióta versenyszerűen sakkozom. Őszintén szólva sokkolt, hogy előttem egyetlen nő sem érte el ezt.”
Az antiszemitizmus a Polgár családot sem kímélte
A könyv szerint azonban a család már a kezdetektől ellenségeskedéssel szembesült magyar hivatalnokok részéről, akik úgy vélték, a Polgárok engedetlenek az állami sakkpolitikával szemben. A vita tárgya az volt, írja Polgár, hogy férfiaknak rendezett versenyeken akart részt venni, mert úgy vélte, ott erősebb a mezőny a női játékosok relatív hiánya miatt. A magyar sakkszövetség női versenyekben akarta tartani, ahol győzelmei tovább fényesítik az ország hírnevét — ez akkoriban általános keleti blokkos módszer volt.
A könyvben Polgár azt írja, hogy „kritikusai” családjáról tett megjegyzései antiszemita „kutya füttyöknek” hatottak. Húgai, Judit és Zsófia később szintén kiemelkedő karriert futottak be. Együtt „Polgáriának” nevezték őket, és hárman alkották az 1988-as sakkolimpiai aranyérmes magyar női csapat háromnegyedét.
„Nagyon büszke vagyok rájuk” — mondta Zsuzsa húgairól, megjegyezve, hogy a testvéri köteléken túl edzőjük is volt.
Állítása szerint élete egyik legbüszkébb napja az volt, amikor Judit 1991-ben magyar nemzeti bajnok lett. Akkor döntötte meg Bobby Fischer legfiatalabb nagymesterre vonatkozó rekordját.
„A harc, amit négyéves koromtól kezdve vívtam, a nehézségek, amiket leküzdöttünk… a kihívások, amikkel szüleimmel megküzdöttünk, nem voltak hiábavalók” — mondta Polgár. A női sakkozókat ért nehézségek túlmutattak a szexizmuson:
a sakknagymester leírja, hogy 12 évesen egy nála idősebb férfi szexuálisan zaklatta egy jugoszláviai U21-es versenyen.
Elmondása szerint a sakk férfi sportként való kezelése folyamatos küzdelem volt karrierje elején.
Edzőként is kiemelkedő
Az utóbbi években beválasztották az amerikai és a világ sakk Hírességek Csarnokába. Visszavonulása után edzőként is brillírozott: két amerikai egyetem férfi sakkcsapatát vezette, a Texas Techet és a Webster (Missouri) Egyetemet. Utóbbi helyen kilencéves munkájával az amerikai egyetemi sakktörténelem legsikeresebb edzője lett. Programjait a Susan Polgar Institute for Chess Excellence (SPICE) égisze alatt működtette. Saját alapítványa is van. Tavaly a Nemzetközi Sakkszövetség történelmi léptékben is a valaha volt legnagyobb női sakkedzőként tisztelte meg.
Izrael időről időre felbukkan a könyv lapjain. Polgár, akinek első férje az izraeli Jacob Shutzman volt, többször is ellátogatott a zsidó államba, 1988-tól kezdve.
„Természetesen szeretem Izraelt” — mondta. „Gyönyörű ország. Csak remélem, egyszer béke lesz.” A 2023. október 7-i Hamász-támadást „tragédiának” nevezte.







