Az izraeli lap exkluzív információkat közölt a Moszad amazonjairól.
Több tucat női Moszad-ügynök hatolt be Iránba, és a helyszínen végzett különféle műveleteket Izrael júniusban Teherán nukleáris és ballisztikus rakétaprogramjai ellen indított támadásai során – tudta meg a The Jerusalem Post.
Iránban lendülnek akcióba a Moszad amazonjai
A The Jerusalem Post úgy tudja, hogy David Barnea, a Mosszad igazgatója nagyon jelentősnek tartja a női Moszad-ügynököknek az izraeli-iráni háborúban betöltött szerepét.
Bár ezeknek a titkosügynök a pontos tevékenysége továbbra is titkos, 2024-ben egy iráni származású, Iránban és ellenséges országokban külföldi kémek toborzása terén különleges szakértelemmel rendelkező magas rangú Moszad-ügynököt, akit csak „G” néven ismernek, megtiszteltek azzal, hogy ő gyújthatta meg a fáklyát az izraeli függetlenség napi ünnepségen.
Érdemes megjegyezni, hogy Michael Bar Zohar és Niszim Mishal 2021-ben megjelent könyvében, a The Mossad Amazons-ban (A Moszad amazonjai) leírták, hogy a női Moszad-ügynökök nemcsak ellenséges férfi tisztviselőket csábítottak el és iráni nukleáris létesítményeket figyeltek meg, hanem kinetikus és egyéb támadó műveleteket is végrehajtottak.
Mint ismert, Barnea szerint a Moszad több száz titkosügynököt, vagy ügynökök által irányított személyeket küldött egyszerre Iránba. A hírek szerint a kémfőnök számára sokféle ügynök állt rendelkezésre, akik széles körű tevékenységet folytattak és változatos háttérrel rendelkeztek.
Az izraeli Moszad-ügynökök mellett a kémügynökség szintet lépett az ajatollahok rezsimje ellen fellépő helyi iráni disszidensek toborzása és kiképzése terén. Amint arról a Neokohn is beszámolt, a teheráni Moszad-ügynökök együttesen számos radarplatformot és ballisztikus rakétát semmisítettek meg, továbbá információkat szolgáltattak az izraeli harci repülőgépeknek számos más iráni célpontról.
A Moszadnak információi vannak Irán dúsított uránjának helyéről
Az iráni művelet során a nők kritikus szerepéről szóló új információk mellett a Jerusalem Post értesülései szerint a kémhálózat megfelelő információkkal rendelkezik Irán dúsított uránjának helyéről, amelyet még nem támadtak meg. Annyira, hogy az ügynökség beavatkozhatna, ha Teherán úgy tűnne, hogy ezt az uránt felhasználva újra megkísérli a nukleáris fegyverek gyártását.
Az Iránnal vívott 12 napos háború során Izrael megsemmisítette Teherán három fő nukleáris létesítményének nagy részét: Natanzot, Fordow-t és Iszfahánt, valamint tucatnyi más nukleáris létesítményt megrongált. Ugyanakkor jelentős vita és spekuláció tárgyát képezi, hogy Izrael a művelet során nem semmisítette meg a több mint 400 kilogramm 60%-os dúsítású uránt, amely közel áll a fegyverminőséghez.
Elméletileg ez a mennyiségű 60%-os dúsítású urán tovább dúsítható és körülbelül fél tucat atom bomba előállítására használható fel. Június végén, amikor a művelet véget ért, néhány kritikus azt állította, hogy az Iszlám Köztársaság akár néhány hónap alatt is előállíthat egy atombombát, mivel az uránt nem semmisítették meg. Ezzel szemben több izraeli védelmi tisztviselő is azt nyilatkozta a Jerusalem Postnak, hogy Irán legkorábban körülbelül két év múlva próbálhat meg atombombát gyártani – ha most megpróbálná újjáépíteni a programjának minden egyes, a gyártáshoz szükséges, lebombázott elemét. Ennek oka, hogy a dúsított urán önmagában nem sokra használható.
De a legújabb információ – miszerint a Moszad beavatkozhat, ha Teherán új, veszélyes lépéseket tesz az uránnal – az ajatollahokat is óvatosságra késztetheti.
- 16:00
2024. augusztus 15. - 13:002022. szeptember 11.
- 10:002022. július 2.
