Az auschwitzi múzeum figyelmeztetést adott ki a közösségi médiában terjedő, mesterséges intelligenciával előállított hamis áldozati portrék és életrajzok miatt.
Az intézmény szerint a mesterséges intelligencia által készített képek a történelem meghamisítását szolgálják, és könnyen a holokauszttagadók kezére játszhatnak.
Mesterséges intelligenciával generált képek a holokausztról
A múzeum közleményében hangsúlyozta: évek óta hiteles áldozati fényképeket, neveket és életrajzokat tesz közzé, hogy méltó módon őrizze meg az Auschwitz-Birkenauban meggyilkolt több mint egymillió zsidó, valamint lengyel, roma és szovjet áldozat emlékét. Most azonban kiderült, hogy legalább két Facebook-oldal – köztük egy „90-es évek történelme” nevű – kitalált életrajzokat és mesterséges intelligencia által generált fotókat terjeszt.
„Valódi emberekről hamis portrékat készíteni, vagy – ami még rosszabb – teljesen fiktív áldozati identitásokat létrehozni, súlyos tiszteletlenség az emlékükkel szemben”
– nyilatkozta Pawel Sawicki, a múzeum szóvivője. Hozzátette: „az ilyen manipulációk kitalált adatokat és életrajzokat hoznak létre, amelyek a történelem tudatos meghamisítását jelentik.”
A múzeum kapcsolatba lépett a Facebook anyavállalatával, a Metával, és vizsgálatot sürgetett az ügyben.
The use of artificial intelligence to generate fictional images of Auschwitz victims—as done by the Facebook page “90’s History” (https://t.co/oNPzY9Ykq0)—is not a tribute. It is a profound act of disrespect to the memory of those who suffered and were murdered in Auschwitz. It… pic.twitter.com/wCdtySoBWK
— Auschwitz Memorial (@AuschwitzMuseum) May 22, 2025
Az elmúlt években a generatív mesterséges intelligencia rohamos elterjedésével elárasztotta a közösségi médiát az úgynevezett „AI-szemét” – silány minőségű, figyelemfelkeltést célzó tartalom. Bár ezek gyakran ártalmatlannak tűnnek, történelmi témák esetén különösen veszélyessé válhatnak.
A BBC szerint a hamis holokauszt fotók mögött gyakran ázsiai tartalomgyárak állnak.
A manipulált képeken – például hegedülő foglyok, padló alatt rejtőző gyerekek vagy a kerítésen keresztül találkozó családtagok – sokszor első ránézésre nem is érzékelhető, hogy AI-generált alkotások.
Ezeket a posztokat rendszerint kitalált élettörténetek kísérik, leggyakrabban angol nyelven.
„Valaki ezeket a történeteket a közösségi médiában zajló érzelmi játék kedvéért találja ki.
De ez nem játék. A valós világról, valódi szenvedésről és valódi emberekről kell megemlékeznünk”
– hangsúlyozta Pawel Sawicki, a múzeum szóvivője.
Holokauszttagadáshoz vezethet
A BBC oknyomozása feltárta: a hamis holokauszt fotók mögött sokszor ázsiai tartalomgyárak állnak. Pakisztánban például egész hálózat működik, ahol oldalak ezrei gyártanak hamis történelmi képeket. A motiváció egyszerű: pénz. Egy 300 ezres követőtáborral rendelkező oldal akár havi 1000 dollárt is kereshet a Meta tartalommonetizációs programjaiban – különösen azért, mert a nyugati kattintások sokszorosát érik az ázsiaiaknak.
A közösségi médiaóriás azonban eddig nem lépett fel érdemben.
A Facebook szabályzata szerint a manipulált holokauszt fotók önmagukban nem számítanak szabálysértésnek, így az ilyen oldalak zavartalanul működhetnek tovább.
Az UNESCO és a Zsidó Világkongresszus tavalyi közös jelentése figyelmeztetett: a mesterséges intelligencia felhasználható „holokauszt-deepfake-ek” készítésére – olyan hamis képekre és videókra, amelyek kétségbe vonják a náci bűnök valóságát.
„Fennáll a veszély, hogy ha az emberek hamis áldozatokkal találkoznak, előbb-utóbb azt állítják majd: az egész csak kitaláció” – mondta Pawel Sawicki, az auschwitzi múzeum szóvivője.
- 15:15
2022. november 30. - 14:002022. augusztus 18.
- 16:002024. február 23.
