Hadihajók, egy nukleáris tengeralattjáró és tengerészgyalogosok ezrei sorakoztak fel Venezuela partjainál.
A Fehér Ház tengerészgyalogosokat és hadihajókat küldött a venezuelai partokhoz a drogkereskedelem elleni fellépésre hivatkozva. A lépés azonnal spekulációkat váltott ki, hogy Donald Trump elnök talán agresszívabb lépéseket készít elő a Maduro-rezsim ellen.
Venezuela felé tart az amerikai haditengerészet
Az amerikai haditengerészet műveleti főnöke, Daryl Claude admirális megerősítette, hogy hadihajókat irányítottak Dél-Amerika partjaihoz, mivel felmerült a gyanú, hogy magas rangú venezuelai szereplők is részt vehetnek a kábítószer-csempészetben. Egy amerikai tisztviselő a Reutersnek nyilatkozva közölte: jelenleg hét hadihajó és egy nukleáris meghajtású gyors támadó tengeralattjáró tartózkodik a térségben, illetve a következő héten érkezik meg oda, fedélzetükön több mint 4 500 katona, köztük mintegy 2 200 tengerészgyalogos.
A Trump-kormányzat az akció indokaként azt említette, hogy Madurot és kormányának több tagját kokaincsempészettel hozták összefüggésbe.
Az Iwo Jima kétéltű hadműveleti készenléti csoport és a 22. tengerészgyalogos expedíciós egység bevetése lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy szárazföldi célpontokat támadjon meg Venezuelában – ami egészen más jellegű képesség, mint amivel az amerikai parti őrség fürge hajói és nagy sebességű motorcsónakjai bírnak, amelyek a Dél-Amerikából érkező kokain elfogására vannak kirendelve.
Ezek a lépések kérdéseket vetettek fel Trump végső céljával kapcsolatban. Mint ismert, az elnök terroristának bélyegezte Madurót, és augusztus 7-én 50 millió dolláros vérdíjat tűzött ki a venezuelai diktátor fejére. Trump már első hivatali ideje alatt is szorgalmazta Maduro eltávolítását.
„Trump, akinek két cikluson át tartó fő külpolitikai ígérete az volt, hogy véget vet az Egyesült Államok részvételének a „végtelen háborúkban”, vajon újat indítana-e a saját féltekén?
Ez a millió dolláros kérdés”
– mondta Rebecca Bill Chavez, aki Barack Obama idején a Pentagon magas rangú tisztviselője volt a térségben. Trump háborúk befejezésére való összpontosítása „nem feltétlenül zárja ki valamilyen fellépést Venezuelában” – jegyezte meg.
Chavez figyelmeztetett az amerikai támadás veszélyeire. Bár az Egyesült Államok 1989-ben megszállta Panamát, hogy megszabaduljon Manuel Noriega tábornoktól, az ilyen típusú precíz beavatkozás ott egyszerűbb volt, mivel az ország sokkal kisebb, mint Venezuela.
Ha bármi, akkor a jelenlegi amerikai csapatok létszáma – amely csak töredéke a Panamában bevetett több mint 26 000 katonának – arra utal, hogy Trump nem készül Caracas megszállására.
Az amerikai közvélemény nem örülne a venezuelai misszióban eleső katonák hírének
– jegyezte meg Chavez.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára csütörtökön a riportereknek elmondta, hogy „az elnök készen áll arra, hogy az amerikai hatalom minden elemét felhasználja annak érdekében, hogy megakadályozza a kábítószerek beáramlását országunkba, és hogy a felelősöket bíróság elé állítsa.”
Madurót „szökevénynek” és „nem legitim elnöknek” nevezte Trump
Válaszul az amerikai csapatok bevetésére Venezuela bejelentette, hogy hajókat küld egy fontos olajexport-központba Kolumbia közelében. Maduro korábban 15 000 katona és felderítő drónok bevetését rendelte el a kolumbiai határon, hogy ellensúlyozza az amerikai katonai tevékenységeket a régióban.
Elliott Abrams, Trump első ciklusában Venezuela kapcsán megbízott különleges képviselő, aki Maduro bukását elkerülhetetlennek tartja, azt mondta, nem számít Trump inváziójára. De ez megváltozhat, ha Maduro erőszakot alkalmazna a szomszédos Guyana ellen, amelyet rezsimje egy régóta megoldatlan határvita miatt vett célba.
Marco Rubio külügyminiszter márciusban Guyanába látogatott, és „következményekkel” fenyegette a Maduro-rezsimet, ha az megtámadná Guyanát vagy az Exxon Mobil Corp. ottani termelőkapacitásait. Rubio a jövő héten Mexikóba és Ecuadorba látogat, hogy megbeszéléseket folytasson a kartellek elleni küzdelemről.
Ha Trump célja a venezuelai rezsim megbuktatása lenne, akkor nagyobb pénzügyi nyomást gyakorolna Madurora, és nem engedné, hogy a Chevron Corp. újraindítsa az olajtermelést, ahogy júliusban tette – jegyezte meg Abrams.
„Ezt inkább kábítószer-ellenes fellépésnek tekintem”
– mondta Abrams.
Geoff Ramsey, az Atlantic Council vezető kutatója és Venezuela-szakértő szintén úgy véli, hogy a hadihajók bevetése azt mutatja, hogy Trump inkább a kábítószerre koncentrál, mint a rezsimváltásra.
Ez magában foglalhatja a karibi kábítószer-szállítmányok lefoglalását vagy a kokainszállító repülőgépek lelövését is
– mondta.
Egyes amerikai tisztviselők azt remélik, hogy az amerikai erők jelenléte Venezuela partjainál motiválja majd a kiábrándult venezuelai katonatiszteket Maduro megdöntésére, de Maduro, illetve mentora és elődje, a néhai Hugo Chávez, ügyesen tudták meghiúsítani az összeesküvéseket – mondta Ramsey.
Mégis, pusztán az amerikai jelenlét fenyegetése is hozzájárulhat ahhoz, hogy Maduro ne tartóztassa le az ellenzéki vezető Maria Corina Machadót, ahogy azzal fenyegetőzött – tette hozzá a szakértő.
„Trump nagyon egyértelműen elutasította mindenféle rezsimváltási műveletet”
– húzta alá Ramsey. „Az Egyesült Államok nem érdekelt abban, hogy élen járjon egy olyan műveletben, amely még nagyobb instabilitáshoz vezethet Venezuelában.”
