Ábrahám fiai meghódítják a világűrt is.
Az alig tízmilliós Izrael, amelynek területe kisebb, mint Magyarországé, a világ élvonalában található, ha biztonságról, innovációról vagy tudományos áttörésekről van szó – és nincs ez másképp az űrversenyben sem.
Öveket becsatolni, indul az izraeli űrprogram
Izrael első műholdját, az Ofeq–1-et 1988-ban bocsátották fel, rakétáját a Földközi-tenger felett indítva, egyedülálló módon nyugati irányba, hogy elkerüljék az ellenséges országok légterét. Azóta Izrael folyamatosan fejlesztette katonai és polgári műholdjait, és ma már képes nagy felbontású képeket készíteni a világ bármely pontjáról, valamint kommunikációs és kutatási célú űreszközöket is üzemeltetni.
Izrael űrprogramját természetesen erősen áthatja a biztonsági dimenzió. A műholdas felderítés kulcsszerepet játszik abban, hogy az ország idejében reagálhasson például Irán és a Hezbollah fenyegetéseire. Az Ofeq-sorozat mellett az AMOS kommunikációs műholdak is fontos szerepet töltenek be. Ezek nemcsak katonai, hanem kereskedelmi és civil szolgáltatásokat is nyújtanak.
Az izraeli űripar számos innovációt fejlesztett ki, amelyek a polgári életben is megjelennek – a műholdas kommunikációtól a precíziós mezőgazdasági megoldásokig. Nem véletlen, hogy ma a világ vezető technológiai vállalatai keresik az együttműködést izraeli start-upokkal az űrtechnológia területén is.
Különös egybeesés
Az izraeli űrprogram egyik legemlékezetesebb fejezete a Berésit („Kezdetben”) küldetés volt. A SpaceIL által fejlesztett kis holdszonda 2019-ben indult útnak, és bár a landolás nem sikerült teljesen, Izrael mégis a negyedik ország lett, amely eljutott a Hold felszínére.
Ez óriási teljesítmény egy olyan államtól, amelynek költségvetése töredéke az amerikai NASA-é vagy a kínai CNSA-é.
A Berésit-projekt legnagyobb öröksége azonban nem pusztán technikai: inspirációt adott egy teljes generációnak. Izraeli fiatalok tízezrei látták, hogy a lehetetlennek hitt célok elérhetők, ha van kitartás, tudás és nemzeti összefogás. A Berésit 2 misszió előkészítése már zajlik, és az izraeli tudósok nem titkolják:
céljuk, hogy Izrael ne csak elérje, hanem kutatóállomásokkal is jelen legyen a Holdon.
A Tevel 2 diákprojekt
2025 márciusában kilenc apró méretű nanoszatellitet bocsátottak fel a világűrbe a Tevel 2 projekt keretében, amelyet teljes egészében középiskolás diákok terveztek és építettek. A küldetés nemcsak tudományos, de társadalmilag is rendkívüli jelentőségű, mert a résztvevő diákok különböző etnikai közösségekből (zsidó, arab, drúz) érkeztek.
A Tevel 2 a legnagyobb izraeli műholdflotta, amelyet valaha is indítottak. A nanoszatellitek kb. 500 km-es magasságban kerültek pályára, és három éven át mérik majd a kozmikus sugárzást, mindezt a tudomány és az oktatás szolgálatában.
Izraeli űrföldkő: Dror-1
2025 nyarán, július 13-án reggel 8:03-kor Izrael új, rendkívül fejlett kommunikációs műholdat – a Dror 1-est – bocsátott fel a világűrbe egy SpaceX Falcon 9 rakétával, a floridai Cape Canaveralből. A műholdat teljes egészében az Israel Aerospace Industries fejlesztette, több mint 200 millió dolláros befektetéssel. Dror 1 célja, hogy legalább a 2030-as évek végéig biztosítsa Izrael technológiai függetlenségét a kommunikációs műholdak terén.
A műhold 4,5 tonnás, 17,8 méteres szárnyfesztávolságú, és két 2,8 méteres antenna található rajta – ezek a legnagyobbak, amelyeket valaha izraeli műholdra építettek. A geoszinkron pályán, kb. 36 000 km magasan fog működni, és kb. 15 éven át szolgálja majd Izraelt, elősegítve a polgári és biztonsági kommunikációs igények kielégítését.
A következő űrugrás: ULTRASAT és SHALOM
Az izraeli űrprogram jövőjét két különösen ígéretes projekt is meghatározza: az ULTRASAT és a SHALOM. Az ULTRASAT egy kisméretű, ultraibolya tartományban működő űrteleszkóp, amely várhatóan 2026-ban indul pályára a NASA-val való együttműködésben. Fő feladata az lesz, hogy valós időben figyelje meg az univerzum gyors és nagy energiájú eseményeit, például szupernóvákat és fekete lyukak körüli jelenségeket – ezzel a világ egyik legfejlettebb asztrofizikai kutatóeszközévé válik.
A SHALOM (Shared Advanced Light Optical Mission) ezzel szemben egy izraeli–olasz együttműködésben készülő hiperspektrális földmegfigyelő műhold, amelynek célja a környezetvédelem, a mezőgazdaság és a tengeri erőforrások vizsgálata lesz.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
