Áll a bál Iránban, miután elképesztő vádakkal illette Oroszországot egy tisztviselő.
Egy iráni tisztviselő állításai, miszerint júniusban Izrael Moszkva segítségével indított támadást Irán ellen, vitát váltottak ki Irán és Oroszország régóta hangoztatott stratégiai partnerségéről.
Oroszországot vádolja egy iráni tisztviselő
Mohammad Szadr, az iráni legfőbb vezető, Ali Hámenei által kinevezett az Iráni Iszlám Köztársaság Célszerűségi Tanácsának tagja azt sugallta, hogy Oroszország korábbi összecsapásokból származó információkat szolgáltathatott Izraelnek az iráni légvédelemről, többek között a 2024 októberi izraeli támadásról is. Szadr szerint ez lehetővé tehette Izrael számára, hogy a júniusi 12 napos háború során pontosan megcélozza az iráni védelmi létesítményeket.
„Elemzőként mondom, hogy az oroszok átadták a specifikációkat Izraelnek”
– mondta Szadr egy vasárnap megjelent interjúban a Seenergy online portálnak, egy kevésbé ismert podcast csatornának, amely külpolitikai és energiaügyi kérdésekkel foglalkozik.
Az iráni tisztviselő utalt arra is, hogy maga is rendelkezik információkkal az ügyről.
A műsor megjelenése után a teheráni ügyészség már vádat is emelt Szadr ellen „hamis nyilatkozatok tétele” miatt. Szadr, aki Mohammad Khatami alatt volt külügyminiszter-helyettes, kritizálta Oroszországot az Sz-400 légvédelmi rendszer eladásáért Törökországnak, valamint a beígért Szu-35 vadászrepülőgépek Iránnak történő leszállításának késedelméért.
Szadr szerint ezek a fejlemények bizonyítják, hogy az év elején aláírt úgynevezett 20 éves iráni-orosz stratégiai partnerség „üres és tartalmatlan”.
Arra hivatkozott, hogy Oroszország hajlandósága más nemzetközi partnerségek, köztük az Indiával kötött védelmi megállapodások és Izrael iránti óvatos hozzáállás előtérbe helyezésére rávilágít Moszkva Teherán iránti elkötelezettségének korlátaira.
Bár hangsúlyozta, hogy a Moszkvával való kapcsolatokat nem szabad megszakítani, óva intett attól, hogy túlzottan bízzanak benne. Szadr kiemelte, hogy Iránnak meg kell őriznie stratégiai autonómiáját, diverzifikálnia kell védelmi és diplomáciai kapcsolatait, és óvatosnak kell lennie a túlzott mértékű támaszkodással egy olyan partnerre, amelynek érdekei nem feltétlenül egyeznek az övéivel.
Oroszország elkötelezettsége mégsem annyira erős?
A vitatott állításokat széles körben tárgyalta az iráni média, és azonnali reakciókat váltott ki, többek között a külügyminisztérium cáfolatát, illetve a keményvonalas Kayhan napilap és a konzervatív Farhikhtegan kritikáját.
Eszmail Baghaei külügyminisztériumi szóvivő hangsúlyozta, hogy Szadr állításai személyes véleményt, és nem a hivatalos iráni politikát tükrözik.
Bár Oroszországot az iráni keményvonalasok régóta szilárd szövetségesnek tartják, az iráni média, volt diplomaták és politikusok megkérdőjelezték ezt, azzal érvelve, hogy Moszkva támogatása Iránnak a 12 napos háború alatt nem tartalmazott jelentős katonai segítséget.
Augusztus elején Mohammad-Hosszein Szaffar-Harandi, a keményvonalas Célszerűségi Tanács egy másik tagja azt állította, hogy Oroszország már júniusban, a támadása megkezdése előtt tudott Izrael terveiről, de nem tájékoztatta erről Iránt, ami felvetette a kérdést Moszkva elkötelezettségével kapcsolatban.
Az orosz-izraeli együttműködésről vagy az Irán elleni hírszerzési információk megosztásáról azonban még soha egyetlen tisztviselő sem nyilatkozott nyilvánosan, ezért is okoztak hatalmas megdöbbenést Szadr kijelentései.
