Donald Trump jelentős külpolitikai sikert aratott azzal, hogy Örményország és Azerbajdzsán békeszerződést írt alá a Fehér Házban.
Örményország és Azerbajdzsán közel 40 éves területi konfliktusát lezárva az Egyesült Államok fontos pozíciókat szerzett az Iránnal és Oroszországgal határos, kritikus fontosságú régióban.
Békét köt Örményország és Azerbajdzsán
Örményország és Azerbajdzsán történelmi békeszerződést írt alá a Fehér Házban, véget vetve a közel négy évtizedes területi konfliktusának. Trump az örmény miniszterelnököt, Nikol Pasinjánt és az azerbajdzsáni elnököt, Ilham Alijevet fogadta Washingtonban, amit ő „történelmi békecsúcstalálkozónak” nevezett.
„Sok vezető megpróbálta véget vetni a háborúnak, de eddig sikertelenül, egészen mostanáig, hála „TRUMP”-nak”
– írta közösségi média platformján az amerikai elnök.
Gesztusként Alijev bejelentette, hogy Pasinjánnal együtt közös levelet nyújtanak be, amelyben Trumpot jelölik a Nobel-békedíjra.
A két ország, a síita többségű, de szekuláris Azerbajdzsán, Izrael közeli szövetségese, és a keresztény Örményország a Szovjetunió összeomlása óta véres konfliktusban állt egymással a határok és az etnikai feszültségek, de leginkább Hegyi-Karabah miatt. Az 1990-es évek óta örmény ellenőrzés alatt álló régiót 2023-ban Azerbajdzsán visszahódította, ami több mint 100 000 örmény elmeneküléséhez vezetett.
Béke a Kaukázusban
Bár a két fél már márciusban megállapodott a feltételekben, az aláírás késedelmet szenvedett, mert Baku azt követelte, hogy Örményország módosítsa alkotmányát, és távolítsa el belőle az Azerbajdzsánnal szembeni területi igényeket sugalló szövegrészeket. Pasinján, aki belpolitikai szempontból meggyengült, eleinte elutasította ezt, mert választási vereségtől tartott.
A mostani békemegállapodás középpontjában egy rendelkezés áll, amely kizárólagos jogot biztosít az Egyesült Államoknak egy stratégiai közlekedési folyosó kiépítésére a Dél-Kaukázusban. A folyosó összeköti Azerbajdzsán szárazföldi részét az autonóm Nakhchivan exklávéval a Zangezur-folyosón keresztül, amely az örmény területen halad át.
A folyosó régóta jelentős vitapont volt a két ország között. Baku olyan extraterritoriális útvonalat keresett, amelyen az áruk Azerbajdzsánból Nakhchivanba és Törökországba juthatnak el anélkül, hogy az örmény határellenőrzésen át kellene haladniuk, míg Jereván attól tartott, hogy ez aláásná szuverenitását és utat nyitna jövőbeli területi követeléseknek.
Az amerikai közvetítéssel létrejött kompromisszum középutat jelent: az útvonalat egy újonnan létrehozott amerikai vállalat építi és üzemelteti, de az örmény törvények hatálya alatt marad Örményország Szunik tartományában. A folyosó neve „Trump Route for International Peace and Prosperity” (TRIPP) lesz.
A megállapodás súlyos diplomáciai vereséget jelent a Kreml számára, amely régóta a Dél-Kaukázust tekinti hátsó udvarának.
