Egy új régészeti felfedezés az izraeli Silóban újraéleszti a Biblia egyik legrejtélyesebb és legszentebb tárgyának, a frigyládának a legendáját.
A Tel Silónál zajló ásatások során egy olyan épület maradványaira bukkantak, amely méreteiben, szerkezetében és tájolásában meglepő hasonlóságot mutat a Tóra által leírt Miskánnal – azaz a pusztai szentéllyel, amelyben a frigyláda is helyet kapott.
Kiemelkedő vallási jelentőségű felfedezés
Szamária dombjai között fekszik Tel Siló, egy régészeti lelőhely, amely bibliai emlékeket őriz. A Szentírás szerint több mint 350 éven át itt állt Izrael központi szentélye, mielőtt Jeruzsálem vette volna át ezt a szerepet. Itt imádkozott Hanna gyermekáldásért, itt szolgált Éli főpap, és itt szólította meg Isten a fiatal Sámuelt. Most azonban talán egy ennél is jelentősebb titok nyomára bukkantak.
Dr. Scott Stripling régész és csapata a vaskorból származó, kelet-nyugati tájolású monumentális épületet tárt fel, amelynek arányai (2:1) és belső elrendezése feltűnően hasonlít a bibliai Miskán leírására.
„Ez nem egy szokványos épület. Az arányai és elhelyezkedése alapján komoly esély van rá, hogy rituális célokat szolgált” – nyilatkozta Stripling a Christian Broadcasting Networknek.
Az ásatások során több mint 100 ezer állatcsont került elő, főként juhoktól, kecskéktől és szarvasmarháktól – kizárólag kóser állatoktól. A leletek érdekessége, hogy túlnyomórészt az állatok jobb oldaláról származnak, ami összhangban áll a 3Mózes 7:32 előírásával:
„És a jobb combot adjátok ajándékul a papnak békeáldozataitokból. ”
A felfedezés tehát nemcsak építészeti, hanem vallási szempontból is kiemelkedő jelentőségű: az áldozati állatok maradványai országos szintű kultikus tevékenységre, nem csupán egy helyi pásztorközösség tevékenységére utal.
Megtalálták a frigyláda egykori helyét?
A Biblia szerint a filiszteusok elleni végzetes csata után a frigyláda elveszett, és Éli főpap, miután meghallotta a hírt, hátraesett a város kapujánál és meghalt (1Sámuel 4:18). Stripling csapata úgy véli, hogy az ásatások során ezt a kaput is sikerült azonosítaniuk.
A feltárt épület belső terében pedig egy vastag válaszfalra bukkantak, amely emlékeztethet arra a függönyre, amely a Miskánon belül elválasztotta a Szentek Szentjét a szentély többi részétől. Talán ez lehetett az a hely, ahol a frigyláda állt.
„Még nem állítjuk, hogy ez bizonyíték. Egyelőre nem” – ismeri el Stripling.
„De az adatok sokasága több mint puszta véletlen. A kép egyre élesebben kirajzolódik.”
Ha beigazolódik, hogy a feltárt épület valóban a Miskán maradványa, az a bibliai régészet egyik legjelentősebb áttörése lehet. Nemcsak a legendás szentély helyét, hanem a frigyláda egykori földi otthonát is azonosíthattuk – legalábbis annak alaprajzát és környezetét.
Izrael szent történelme Silóban kezdődött
A frigyláda már a babiloni fogság előtt eltűnt, és a Biblia sem árulja el hollétét. Azóta midrások, legendák és még hollywoodi filmek is próbálták megfejteni a sorsát.
Most azonban a régészet új megvilágítást ad: a helyszín, ahol a ládát egykor őrizték, ismét a zsidó emlékezet és a tudományos kutatás középpontjába kerülhet.
Siló emlékeztet arra, hogy Izrael szent történelme nem a jeruzsálemi Szentéllyel kezdődött. Jóval azelőtt, hogy Salamon felépítette volna a templomot, az isteni jelenlét egy szerény sátorban lakozott – Siló dombjai között.
A régészeti leletek révén talán most először kerülünk közel ennek az ősi kapcsolatnak a kézzelfogható bizonyítékához. És ha magát a frigyládát soha nem is találjuk meg, a hit, az emlékezet és a szentség földrajzi nyomai újra kézzelfoghatóvá válhatnak.
