Izrael az innováció hazája – Nobel-díjasok, high-tech csodák, a start-up nemzet. De van valami, ami még a tel-avivi lakásáraknál is gyorsabban nő: a kóbor macskák száma.
A Knesszet Kutatási és Információs Központjának friss jelentése szerint Izraelben valahol félmillió és másfél millió közé tehető a kóbor macskák száma. Minden sarki kuka mellett, minden napfényes ablakpárkányon és árnyékos sikátorban ott villan egy pár elhagyatott, segítségért könyörgő macska sárga szempárja – miközben az államnak továbbra sincs terve arra, hogyan kezelje a helyzetet.
Macskafogó: tömeges ivartalanítás segítene csak a helyzeten
A Mezőgazdasági Minisztérium mindössze 1,2 millió dollárt (nagyjából 432 millió forintot) különített el a probléma kezelésére. Csakhogy a szakértők szerint
legalább 18 millió dollárra (kb. 6,48 milliárd forintra) lenne szükség ahhoz, hogy érdemben megfékezzék a szaporulatot, és mintegy 250 ezer macskát ivartalanítsanak.
Addig is marad a civil állatvédők jóindulata: padok mellé kitett eledeles tálak, házilag barkácsolt menedékek és a klasszikus izraeli mentalitás:
„Majd csak lesz valahogy.”
Csakhogy nem lesz. Még a legderűlátóbb előrejelzések szerint is legfeljebb évi 7%-kal csökkenne a populáció – de csak akkor, ha minden évben a macskák legalább 70%-át sikerülne ivartalanítani. Ennél kevesebb csak látszatintézkedés – vagy macskajáték.
9 élet helyett 5 év jut az elhagyatott szőrpamacsoknak
A kóbor macskák átlagosan kevesebb mint öt évig élnek. Az éhezés, a betegségek, a sérülések és a perzselő nyári hőség próbára teszik apró testüket. Mégis, mintha csak az izraeli mentalitást követnék: minden nehézség ellenére ragaszkodnak ehhez a földhöz, és maradnak. Eközben nemcsak a kártevők számát csökkentik, hanem sokakban empátiát is ébresztenek, és olykor egy-egy pillanatra megpuhítják a városi dzsungel betonszívét.
Csakhogy a gondozásuk rendszere gyakorlatilag nem létezik. Papíron a települések önkormányzatai felelősek a helyzet kezeléséért, de törvény nem kötelezi őket a cselekvésre.
Az állatorvosok túlterheltek, országos stratégia pedig nincs – a macskák pedig tovább nyávognak segítségért.
2021-ben a minisztérium nyilvános egyeztetést tartott, ahol állatorvosokat és macskamentőket is meghallgattak. A beszélgetésekből azonban semmi kézzelfogható nem született.
Nemzeti macskastratégia kell
„Ez nem a macskák szeretetéről vagy gyűlöletéről szól”
– mondja Yasmin Sacks Friedman Knesszet-képviselő, a jelentés kezdeményezője. – „Ez egy valóság, amely nem fog magától megszűnni. A tétlenség szenvedést okoz – az állatoknak és az embereknek egyaránt.”
Izraelnek humánus, összehangolt, tudományon alapuló, hosszú távú macskapolitikára van szüksége. Mert egy ország nagyságát nem csak a tőzsdei sikerek és a start-up cégek berobbanásában mérik, hanem az is, hogyan bánik azokkal, akik csak nyávogással tudnak tiltakozni.
Amíg ez nem történik meg, addig folytatódni fog a „macskajaj”.
