Teherán EMP-bombával készült csapást mérni Izrael villamosenergia-hálózatára.
A The Washington Post riportja szerint Irán egy elektromágneses impulzus fegyver (EMP-bomba) segítségével tervezte megtámadni Izraelt, ami tönkretette volna az ország villamosenergia-hálózatát.
EMP-bomba Izrael ellen
Az amerikai és izraeli forrásokból származó hírszerzési értékelések szerint a 2025 júniusában Izrael és Irán között 12 napig tartó harcok hosszú távon megbénították Teherán nukleáris dúsítási képességeit és fegyverinfrastruktúráját. A Washington Post riportja szerint Irán a közelmúltig nukleáris küszöbállamként kézzelfogható fenyegetésnek számított, azonban a csapások után ez a fenyegetés szinte teljesen megszűnt.
Egy magas rangú izraeli biztonsági forrás egyenesen kijelentette, hogy Irán már nem nukleáris küszöbállam.
Még ha Irán meg is kísérelné újraindítani tevékenységét, egy-két évbe telne, mire visszatérne a háború előtti képességeihez – és ez is csak akkor, ha sikerülne eltitkolnia terveit. Nem teljesen kizárt, hogy egy primitívebb prototípusú bombát tesztelnek majd, de Izrael úgy véli, hogy ilyen lépéseket előre fel lehetne fedezni és megakadályozni.
Az amerikai lap szerint a konfliktust megelőző hónapokban Irán a hagyományos atombombák mellett párhuzamos fegyverkezési programokat folytatott EMP-bombák és komplex hidrogénbombák kifejlesztésére. Izraeli források szerint az Iszlám Forradalmi Gárda EMP-fegyverek fejlesztésére irányuló törekvése abból a meggyőződésből fakadt, hogy azok nem sértik közvetlenül Ali Hámenei legfőbb vezető nukleáris fegyverek elleni fatváját, bár a teljes nukleáris elrettentő képesség elérése felé tett lépések így is folytatódtak, és csak a végső jóváhagyásra vártak.
Mi az az EMP-bomba?
Az EMP-bomba, vagyis elektromágneses impulzusfegyver, olyan speciális haditechnikai eszköz, amely egy erőteljes elektromágneses hullám segítségével képes elektronikus rendszerek és áramellátási hálózatok működését megbénítani. A robbanás nem pusztán fizikai rombolást okoz, hanem főként az elektronikai eszközök – például kommunikációs rendszerek, számítógépek, radarok vagy akár civil infrastruktúrák – meghibásodását vagy teljes leállását idézheti elő.
Az EMP-hatás természetes módon is előfordulhat, például egy napkitörés következtében, de katonai célokra nukleáris vagy nem nukleáris eszközökkel is mesterségesen előidézhető. Az ilyen típusú fegyverek stratégiai fenyegetést jelentenek, mivel egy jól irányzott EMP-támadás modern társadalmak egész infrastruktúráját napokra vagy akár hetekre is megbéníthatja anélkül, hogy egyetlen lövedék is célba érne.
Az iráni tudósok kulcsfontosságú szerepe
Az amerikai és izraeli értékelések egy korábban kevésbé hangsúlyozott szempontra hívták fel a figyelmet: a háború elején végrehajtott precíziós csapások Irán nukleáris programjának tudósait célozták, amelyekben a legfelső, másod- és még a harmadrangú szakemberek túlnyomó többsége az életét vesztette.
Ez az emberi erőforrásban elszenvedett veszteség súlyos csapásnak számít, és
akár el is rettentheti az iráni tudósok következő generációit attól, hogy csatlakozzanak egy olyan programhoz, amely halálos következményekkel járhat rájuk nézve.
A műveletet hírszerzési források a légi hadviselés, a hírszerzés és a mesterséges intelligencia korábban példátlan koordinációjával hajtották végre.
Washington és Jeruzsálem közös értékelése szerint a natanzi dúsítóüzem teljesen megsemmisült, a földalatti fordowi létesítmény működésképtelenné vált, és további csapások érték Iszfahán kritikus fontosságú fémátalakító üzemét, amely uránt alakított át az atombombákhoz. Izrael szerint a csapások miatt jelenleg is mintegy 400 kilogramm magasan dúsított urán van eltemetve a romok alatt.
Még ha Irán más urán-készleteket is tartogat, az izraeli tisztviselők szerint azok valószínűleg nem használhatók fontos célokra, például olyan „piszkos bombák” gyártására, amelyek nukleáris robbanás nélkül terjesztenek sugárzást, és nem nyújtanak stratégiai előnyt.
A csapások nemcsak a nukleáris létesítményeket, hanem a támogató infrastruktúrát is célba vették, beleértve a laboratóriumokat, a tesztelési helyszíneket, a parancsnokságokat és a tervezőirodákat, amelyek mind teljesen megsemmisültek.
Izrael védelmi szervei úgy értékelik, hogy még ha Irán meg is próbálja újjáépíteni nukleáris programját, a teljes helyreállítás hosszú, költséges és bonyolult folyamat lesz.
- 06:13
2022. július 12. - 16:302021. november 26.
- 11:002022. április 26.
