Az izraeli politika ismét újabb izgalmas fordulatot vett.
Az izraeli kormánykoalíció, amely kényelmes 67 fős többséggel rendelkezett, most 50 fős kisebbségbe szorult a 120 fős Knesszetben.
Szakad az izraeli kormány
A Sász párt szerdán bejelentette, hogy kilép Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök koalíciójából, mert az nem fogadta el a haredi férfiakat a katonai szolgálat alól mentesítő törvényt. Ezzel a Sász csatlakozott egy másik vallásos párthoz, az Egyesült Tóra Judaizmushoz, amely hétfő este lépett ki a kormányból.
A lépés közvetlen következménye, hogy a kormány, amely korábban kényelmes 67 fős többséggel rendelkezett, most 50 fős kisebbségre szűkült a 120 fős Knesszetben. A kormány azonban nem áll közvetlen összeomlás veszélye előtt, mivel a Sász kijelentette, hogy nem támogatja a kormány megbuktatására irányuló bizalmatlansági indítványt.
A Sász tagjai továbbra is a Knesszet bizottságokban maradnak, és a párt elnöke, Árje Deri továbbra is részt vesz a csökkentett létszámú kabinet ülésein. A párt támogatni fog minden olyan megállapodást, amely a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátását célozza.
A párt közölte, hogy nem tartja Netanjahut felelősnek a kialakult patthelyzetért. A Sász szóvivője, Asher Medina Yuli Edelsteint, a Knesszet külügyi és védelmi bizottságának elnökét okolta azért, hogy nem sikerült megállapodásra jutni a katonai szolgálati törvénytervezetről.
„Tudom, hogy Netanjahu mindent megtett, amit tudott”
– mondta Medina.
Vita a hadkötelezettségről
Az ellenzéki vezető, Jair Lapid a bejelentésre reagálva új választásokat követelt.
„Egy kisebbségi kormány nem küldhet katonákat csatába, nem dönthet arról, ki él és ki hal meg, nem dönthet Gáza sorsáról, és nem köthet megállapodást Szíriával és Szaúd-Arábiával” – mondta Lapid.
„Nem folytathatja a milliárdok átutalását a korruptaknak és a katonai szolgálat alól kibúvókat a adófizetők költségére, és egy kisebbségi kormány természetesen nem mentesítheti az ultraortodoxokat a katonai szolgálat alól” – tette hozzá.
A haredi közösséget számos kritika éri az izraeli társadalomban, mert ellenzi, hogy fiatal férfi tagjait kötelező katonai szolgálatra sorozzák be. Izrael Legfelsőbb Bírósága tavaly, a korábbi mentességi törvény 2023-as lejártát követően úgy döntött, hogy az államnak meg kell kezdenie a haredi férfiak behívását az IDF-be.
Idén az IDF már büntetőeljárást indított azok ellen a haredi behívott jelöltek ellen, akik nem jelentkeztek a katonai szolgálatra.
Az izraeli hadsereg és a vallásos vezetők részéről az utóbbi években több kezdeményezés is született annak érdekében, hogy elősegítsék a haredi zsidó férfiak katonai szolgálatba való bekapcsolódását. Az IDF külön egységeket hozott létre – például a Netzach Jehuda zászlóaljat –, amelyek lehetővé teszik a vallásos életvitel fenntartását a szolgálat ideje alatt, beleértve a kóser étkezést, az imaidőket és a nemek közötti szigorú elválasztást.
Emellett vallási vezetők egy szűkebb, de növekvő csoportja nyíltan támogatja a katonai szolgálatot, különösen akkor, ha az a közösség védelméhez vagy humanitárius célokhoz kapcsolódik. Egyes rabbik kifejezetten olyan köztes megoldásokat is szorgalmaznak, mint a nem harci szerepkörök vagy a közösségi szolgálat alternatívája, így igyekeznek áthidalni a hagyományos vallási elköteleződés és az állami kötelezettségek közötti feszültséget.
