Mit keresett egy magyar zsidó srác a sivatagban gépfegyverrel és arab szókártyákkal? Sálom nemcsak Köves Slomó rabbi fia, hanem volt izraeli katona, arabul beszélő podcaster és szenvedélyes Közel-Kelet-elemző is.
Az 50 perc friss epizódjában Szalai Kálmán faggatja arról Köves Sálomot, hogyan lett a kóservágásból izraeli hadsereg, a sivatagból trauma, a beduin katonatársakból nyelvleckék, és egyáltalán: miért akarja egy fiatal zsidó srác megértetni velünk az iszlám világ gondolkodását?
Sivatag, katonaság, identitás
Köves Sálom gyermekkorát Budapest és a Bét Menáchem óvoda és iskola határozta meg, noha izraeli állampolgárként született. Édesapja, Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, aki „tizenévesen bezsidult”, míg édesanyja izraeli, aki egy jemeni zsidó családból származik. „A gyerekkorom az anyukám ovijában telt” – idézte fel Sálom mosolyogva. A zsidó fiú14 évesen azonban elhagyta Magyarországot, hogy jesivában folytassa tanulmányait – előbb Antwerpenben, majd Izrael különböző városaiban.
Sálom a koronavírus-járvány alatt kényszerűen otthon rekedt – ekkor tanulta ki a kóservágás mesterségét. Majd újra útra kelt Hebronba, önkéntes katonai szolgálatra. Innen egyenes út vezetett a Givati dandárhoz, ahol fél évig szolgált, mielőtt egy sérülés miatt leszerelték.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:
„Az volt a legnagyobb álmom, hogy bevonuljak”
– mondta, hozzátéve, hogy a kiképzés során a fizikai terhelés kemény volt, de még nehezebbnek bizonyult a lelki része.
„Amikor mindenki megy haza a szüleihez, én pedig nem tudtam… Az volt a legnehezebb. Ott gondolkodsz: lehet, hogy utoljára láttam őket.”
A kiképzés után sokáig nem bírta a sivatagot. „Mindig a nehézségekre emlékeztetett.” Mégis, miután leszerelt, az első dolga az volt, hogy kirándulni ment – vissza a sivatagba.
„Mindent újra akartam szeretni”
– fogalmazott.
Nyelv, mint híd
Sálom elmondta, hogy a hadseregben kezdett el igazán intenzíven arabul tanulni. Korábban is érdekelte a Közel-Kelet, de édesapja tanácsára döntött az arab nyelv mellett a spanyol helyett.
„Azt mondta, ennek nagyobb haszna lesz. És igaza lett.”
A nyelvtanulást autodidakta módon kezdte, majd egy arab tanárral mélyült el benne. Azóta heti két alkalommal tanul Zoomon, és már a beszélt nyelvet is magabiztosan használja. „A héber és az arab hasonlóak – aki az egyiket tudja, a másikat is könnyebben megtanulja.”
Katonai szolgálata alatt beduin katonatársakkal is szót értett arabul. Ezek az élmények különösen fontossá váltak későbbi munkássága szempontjából.
A Közel-Kelet podcast: személyes misszió
Sálom jelenleg egyetemre jár, közel-keleti tanulmányokat és politológiát tanul. Nemrég azonban azt érezte, ideje visszaadni a megszerzett tudást – és megszólítani egy magyar közönséget. Így indította el a Közel-Kelet podcastot, amelynek célja, hogy a magyarok számára is megismerhetővé tegye a régió vallási és politikai komplexitását.
„Nincsenek sokan Magyarországon, akik beszélnek magyarul, héberül, angolul és arabul is – ez előny.”
Podcastjában tabuk nélkül beszél az iszlám és zsidóság viszonyáról, történelmi konfliktusokról és a Korán zsidóképéről. Tisztában van azzal, hogy ezek érzékeny témák – mégis hisz abban, hogy a megértés kulcsa a párbeszéd.
Sálom identitása – magyar, izraeli, jemeni, vallásos, harcos és intellektuális – nem ellentmondások sorozata, hanem egy mozaik, amely egyedivé teszi. „Sokan nem értik, hogyan fér meg bennem ez a sok minden. De én pont ebben érzem otthon magam.”
A podcast célja sem csupán az ismeretterjesztés. Sálom szeretne közvetíteni: világnézetek, kultúrák, sőt: vallások között. Egy fiatal, mélyen hívő zsidó, aki a Koránt is elolvassa, hogy megértse a másikat.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
