Szaúd-Arábia légierejét is bevetették Izrael védelmében.
Szaúd-Arábia helikoptereket küldött, hogy lelőjék a regionális légtérben repülő pilóta nélküli légi járműveket – többek között Irak és Jordánia felett.
Bevetésen a szaúdi légierő
Az Israel Hayom öböl-menti forrásokból megtudta, hogy több regionális ország is részt vett az Irán által a közelmúltbeli háború során kilőtt drónok elfogásában, köztük Szaúd-Arábia is. A hírek szerint a szaúdi légierő helikoptereket vetett be, amelyek elfogták a drónokat a regionális légtérben – többek között Irak és Jordánia felett. Ezek közül néhány drón tovább repülhetett volna Izrael felé, de Szaúd-Arábia szuverén légterének védelme érdekében korán elfogták őket.
Szaúd-Arábia jól felszerelt légierővel rendelkezik, amely elsősorban amerikai gyártmányú rendszereken és repülőgépeken alapul. 2017-ben, Donald Trump elnök első hivatali ideje alatt, kiterjedt fegyverkereskedelmi megállapodást írtak alá Mohammad bin Szalman koronaherceggel, és ezt a megállapodást a közelmúltbeli régióbeli látogatása során tovább bővítették.
Szaúd-Arábia hivatalosan nem erősítette meg részvételét az elfogásokban, sőt elítélte Izraelt az Irán elleni támadás megindításáért. Azonban már az a tény, hogy egy vezető szunnita állam, talán a legfontosabb, nyilvános nyilatkozat nélkül is olyan módon cselekszik Irán fenyegetéseinek megakadályozására, mély regionális változásra utal.
12 napos nemzetközi koalíció
Az Irán elleni 12 napos háború során több ország is fellépett a régió légterének védelmében, köztük Jordánia, amely főként légierőjével működött légterében; Nagy-Britannia és Franciaország, amelyek szintén a légtérben működtek; valamint az Egyesült Államok, amely az IDF mellett a legaktívabb volt – repülőgépekkel, hajókkal, Patriot és THAAD légvédelmi rendszerekkel és egyebekkel.
Irán több mint ezer drónt indított Izrael felé. A legtöbbet messze a határtól elfogták, és csak egy kis részét lőtte le az izraeli légierő már Izrael légterében. Ez a közös művelet nem lett volna lehetséges a nemzetközi partnerekkel – többek között Görögországgal, Olaszországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával – végzett többéves hadgyakorlatok nélkül.
A védelem középpontjában az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) állt, amelyet Mike Kurilla tábornok irányított, akinek jelentős szerepe volt az együttműködési mechanizmus kialakításában.
Ez az együttműködés nem csak most, hanem az iráni támadások korábbi hullámai során is próbára lett téve 2024 áprilisában és októberében. Akkor is az Egyesült Államok és az európai országok különböző területeken működtek közre – egyesek elfogási eszközökkel, mások helymeghatározással és információcserével. Most, a 12 napos hadjárat során, a művelet sokkal szélesebb körű volt.
Jordánia, másokkal ellentétben, nyilvánosan elismerte az elfogási műveleteket, és még azt is hangsúlyozta, hogy drónok zuhantak le a területére. Franciaország is azzal indokolta részvételét, hogy Jordániában védi érdekeit, miközben kerülte Izrael nyilvános említését.
