Miközben Teherán katonai támogatást remélt Moszkvától az Egyesült Államok és Izrael légicsapásait követően, Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn élesen bírálta ugyan a nyugati támadásokat, de nem vállalt konkrét katonai elköteleződést Irán védelmében. Az iráni külügyminiszter moszkvai látogatása inkább diplomáciai gesztus maradt, mint valódi stratégiai áttörés.
Az orosz elnök „nem provokált agressziónak” nevezte a hétvégi amerikai légicsapásokat, amelyek során az Egyesült Államok nagy erejű, bunkerromboló bombákkal támadta Irán földalatti nukleáris létesítményeit. Izrael pedig egy teheráni politikai börtönt vett célba, jelezve, hogy már nemcsak katonai, hanem rendszerszintű célpontokra is csapást mér.
Putyin úgy fogalmazott: az Egyesült Államok fellépése „veszélyes precedenst teremt”, és a világot „egy nagy háború szélére sodorhatja”.
Teherán katonai támogatásra számított
A moszkvai látogatáson részt vevő Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter azt remélte, hogy Oroszország konkrét segítséget ajánl majd fel az Iszlám Köztársaság védelmére. A két ország között 2025 elején aláírt stratégiai együttműködési megállapodás ugyan jelentős politikai szövetséget vetített előre, de nem tartalmaz védelmi klauzulát – és ezt most Moszkva nem is bővítette ki.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov csak annyit közölt:
„Oroszország kész minden diplomáciai segítséget megadni Iránnak”, de katonai lépésekre utaló nyilatkozat nem hangzott el.
Kína is óvott, de nem mozdult
Kína – Irán másik fő nemzetközi partnere – szintén elítélte a támadásokat, és figyelmeztetett, hogy a jövőbeni fenyegetésekre hivatkozó megelőző csapások „rendkívül veszélyes precedenst” jelentenek.
Ugyanakkor Peking sem ajánlott semmiféle védelmi együttműködést vagy katonai támogatást.
Irán csalódottsága nő, Moszkva kivár
Teheránban sokan csalódással fogadták Moszkva visszafogottságát. Az iráni rezsim jelenlegi helyzetében különösen érzékeny, hogy legfontosabb szövetségesei nem hajlandók nyíltan felvállalni védelmét a nyugati katonai nyomásgyakorlással szemben.
A Kreml jelenleg láthatóan nem kíván katonai konfliktusba keveredni az Egyesült Államokkal vagy Izraellel Irán oldalán – annak ellenére sem, hogy az orosz vezetés folyamatosan hangoztatja: a Nyugat hibát követ el, ha katonai eszközökkel próbálja megállítani Irán nukleáris törekvéseit.
Oroszország a pragmatizmus útját járja
Putyin mostani visszafogottsága jól illeszkedik Oroszország utóbbi évekre jellemző diplomáciai taktikájához: Moszkva nem zárkózik el a szövetségesi kapcsolatoktól, de gondosan elkerüli a közvetlen konfrontációt a Nyugattal, különösen akkor, ha annak katonai következményei is lehetnek.
Irán számára ez azt jelenti: amennyiben valóban katonai eszkaláció következik be a térségben, nem számíthat aktív orosz beavatkozásra.
A Kreml egyértelműen a közvetítői szerepre törekszik – nem egy újabb frontvonalra.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
- 14:00
2024. július 22. - 18:25
2019. április 2. - 17:08
2019. március 3.
