Föld alá vonult Khamenei – irányítás nélkül maradtak Irán terrorszervezetei

A Közel-Keletet felforgató, Irán elleni közös izraeli–amerikai katonai csapások súlyos zavart okoztak az ún. „ellenállási tengely” – az iráni vezetés alatt működő terrorhálózat – működésében. A Hezbollah, a hútik, az iraki síita milíciák és a Hamász vezetése most irányításra vár, ám a kulcsszereplő, Ali Khamenei ajatollah kommunikációs csatornái szinte teljesen megszűntek.

Nyugati hírszerzési jelentések szerint Irán legfelsőbb vezetője jelenleg egy földalatti, elszigetelt bunkerben tartózkodik, és minden kapcsolatot kizárólag kézzel írt üzeneteken keresztül tart fenn a külvilággal. A parancsnoki lánc megbénult: a terrorcsoportok mozgástere beszűkült, stratégiai döntések nélkül.

Irak: készültség, de parancsra várva

A jelenlegi válság középpontjába Irak került, ahol mintegy 2500 amerikai katona szolgál az Ain al-Aszad és Al-Harír támaszpontokon. A síita milíciák, köztük az Iránhoz hű Kataib Hezbollah és Asaib Ahl al-Haq, teljes katonai és logisztikai készültségbe helyezték magukat. Egyik parancsnokuk szerint:

„Minden előkészület megtörtént, a csapások az amerikai bázisok ellen percek alatt végrehajthatók, amint parancs érkezik.”

Ugyanakkor az iraki kormány óvatosabb hangot ütött meg: biztonságpolitikai elemzők figyelmeztetnek, hogy bármilyen provokáció teljes körű amerikai katonai válaszcsapást vonhat maga után, ami Irakot a háború első számú frontvonalává teheti.

Libanon: Hezbollah kivár, nyomás alatt

A Hezbollah egyelőre nem avatkozott be, és a libanoni vezetés igyekszik ezt így is tartani. Joseph Aoun libanoni elnök és Nawaf Salam miniszterelnök is kijelentették: Libanon nem engedheti meg magának egy regionális konfliktusban való részvételt.

A Hezbollah hosszas belső egyeztetés után csupán egy elítélő nyilatkozatot tett közzé, katonai vállalás nélkül. A szaúdi Asharq Al-Awsat információi szerint a Hezbollah attól tart, hogy

egy korai beavatkozás jogos indokot adna Izraelnek egy újabb libanoni offenzívára.

Nabih Berri, az Amal mozgalom vezetője és a libanoni parlament elnöke, szintén óvatosságra intette a Hezbollahot, ugyanakkor jelezte: „a szolidaritás Iránnal változatlan, de ez nem jelent automatikus katonai részvételt”.

A Hezbollah egyik képviselője, Husszein Dzsishi, úgy fogalmazott:

„Az ellenállás nem semleges, de a pozíciók megnyilvánulásai eltérhetnek. Iránnak megvan a saját védelmi kapacitása, nem szükséges minden szövetségesnek egyszerre cselekednie.”

Jemen: a hútik kivárnak, de figyelmeztetnek

A hútik is kivárnak, de közben újabb fenyegetéseket fogalmaztak meg az amerikai hajók ellen a Vörös-tengeren. Mohammed al-Bukhaiti, a szervezet egyik vezetője kijelentette:

„Koordináció zajlik az ellenállási tengely partnereivel, de a válasz időzítése Irán döntésétől függ.”

Ez közvetett fenyegetés a tűzszünet megsértésére, ami újraindíthatja az amerikai vezetésű légicsapásokat Jemen ellen. Közben izraeli drónok célzott támadást hajtottak végre Szanaában, amely során megsebesült a húszik vezérkari főnöke, Mohammed al-Rhamari.

A rakétatámadások csökkenése kapcsán a húszik egyik parancsnoka, Abd al-Thur, elmondta: az aktivitás továbbra is folyamatos, de kizárólag iráni engedéllyel történhet bármilyen hadművelet.

Gáza: Hamász kivár, de figyel

A Gázai övezetben a Hamász is a fejlemények függvényében cselekszik. Az izraeli hadsereg a napokban több célzott akciót hajtott végre a dzsabalijai, rafahi és khan júniszi körzetekben. A Hamász a fogolycserékről szóló tárgyalásokon nem mozdult megállapodás felé, de abban reménykedik, hogy az iráni válaszcsapás felfüggesztheti az izraeli hadműveleteket Gázában.

Megbénított tengely

Az iráni rendszer szívébe mért amerikai–izraeli ütés nemcsak fizikai, hanem szervezeti bénulást is előidézett. A „tengely” szervezetei – amelyek korábban egységesen mozdultak – most saját helyi logikájuk szerint lavíroznak, központi irányítás nélkül.

Miközben Hamenei elzárkózott a külvilágtól, és kézzel írt üzenetekkel tartja fenn a kapcsolatot, a regionális szereplők fokozatosan önálló döntési zónába kerülnek. Egyelőre azonban senki nem meri elindítani a dominóhatást – amíg a Legfőbb Vezető nem adja ki az utasítást.

Megtette volna-e bárki más Iránban, amit Trump tett?

Donald Trump nem csupán történelmet írt, de a zsidó állam és a nyugati civilizáció biztonságát is új alapokra helyezte. Vélemény.

Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.