„Az izraeli közvélemény nem ismeri az igazságot” – kitálalt egy volt izraeli hírszerző

A JFeed exkluzív interjút készített egy volt magas rangú izraeli hírszerzővel.

„J.” évtizedekig dolgozott az izraeli biztonsági szerveknél a világon mindenfelé – semleges országokban és ellenséges országokban egyaránt –, és most, a neve elhallgatása mellett, először adott interjút a JFeednek. Megjegyzés: az interjú az amerikai támadás előtt készült.

Említette, hogy az izraeli média nem tárja a közvélemény elé a teljes igazságot. Pontosan mit titkolnak?

Az izraeli média eltorzítja a valóságot. Irán egy napra volt attól, hogy megtámadjon minket, mielőtt mi visszavertük az támadást.

Erről senki sem beszélt. És még sok más dologról sem tud a közvélemény.

A közvélemény úgy véli, hogy az iráni helyzet kezelhető, de Irán nem fogja megadni magát. Az 1970-es évek előtt, az iszlám forradalom előtt már évek óta harcoltak Izrael ellen. Ez nem átmeneti állapot, hosszú távon terveznek.

Keményen megvertük őket. De ők tudják, hogyan kell viselni a veszteséget. Csak nézzék meg a tízéves háborújukat Irak ellen. Stratégiai gondolkodásúak, inkább hosszú távon, a saját tempójukban haladó, hosszútávfutók – nem rövidtávú sprinterek, mint például a zsidók. Fegyverarzenáljukat veszteségek érték, igen, de még mindig sokféle eszközük van, amivel hosszú távon nyomást gyakorolhatnak Izraelre.

Közben mi széttagoltak vagyunk, mélyen bent Gázában, aktívak vagyunk északon, és két éve tart egy háború Júdeában és Szamáriában, amiről senki sem számol be.

Michael Oren: Az izraeli-iráni háború egyik fontos tanulsága

Izrael számára máris egy nagyon fontos tanulsággal szolgált az Irán elleni háború. Michael Oren írása.

Beavatkozhatna az Egyesült Államok, hogy segítsen megállítani Irán nukleáris programját?

Az amerikaiak még nem avatkoztak be. Már nem félnek Irántól. Talán régen féltek, de most már nem. Rájöttek, hogy Irán már nem az, ami volt. Oroszországtól, Kínától, Pakisztántól és Észak-Koreától tartanak, amelyek mind fegyvereket szállítanak és tartják életben a rezsimet. Ha Irán összeomlik, ezek az országok elveszítik egyik legfontosabb regionális partnerüket. Putyin tudósai még mindig segítenek Iránnak atomerőművet építeni [Busherben – a szerk]. Ez még nem ért véget. Ezért az Egyesült Államok óvatos.

Mint volt izraeli hírszerző tiszt, miben különbözik Irán a szunnita arab államoktól a gondolkodásmódban és a viselkedésben?

Sokkal kifinomultabbak és módszeresebbek. Az irániak globális terrorista szuperhatalmat építettek ki. A Hezbollah, a húszi milíciák, az iraki és szíriai csoportok mind részt vesznek ebben. Nem az érzelmek irányítják őket, hanem a stratégiai tervek. Ráadásul Katarból kapnak finanszírozást.

„Nem most kezdődött” – Benjamin Netanjahu 30 éve készült az iráni háborúra

Izraelnek több mint három évtizede kell élnie az iráni atomfenyegetés árnyékában.

Ha már a gonoszról beszélünk, milyen hatással van ez a háború Katar regionális befolyására és ambícióira?

Semmilyen hatással nincs rá. Katar a káosz közepette virágzik. Beni Peled, az izraeli légierő parancsnoka egyszer azt mondta, hogy csak belülről tudnak szétrombolni minket, és pontosan ezt teszik. Támogatják az izraeli baloldalt, a globális baloldalt, néhány szélsőjobboldali, radikális feminista mozgalmat, valamint az egyetemi tüntetéseket. Nem csoda, hogy Izraelt mindenhol gyűlölik. Ahelyett, hogy elszigetelte volna Katart, Izrael legitimálta őket. Megengedte nekik, hogy közvetítőként lépjenek fel közöttük és a muszlim világ legfontosabb frakciói között. Ez súlyos hiba volt.

Milyen valós esélyei vannak a rezsimváltásnak Iránban?

Lehetséges, de nem fog könnyen menni. Az ellenzéknek komoly katonai támogatásra van szüksége. Fegyverekre – sok fegyverre. Ezt csak az Egyesült Államok tudja biztosítani. De nem hiszem, hogy valóban akarnák. Trump tanácsadói, Bibi tanácsadói – ugyanaz a csapat. Mindenhol rossz tanácsok hangzanak el. Egy egész baloldali banda tanácsolja a vezetőket, és ők megalkuvás-pártiak.

Ezért folytat Trump tárgyalásokat Iránnal?  

A tanácsadói nyomást gyakoroltak rá. Nem kellett volna beleállni. Most Hámenei túlélőüzemódban van – és a túléléshez diplomáciai lépésekre is szükség van.

A Moszaddeg-puccs árnyékában – miért tarthat Trump egy iráni rezsimváltástól?

Izrael egyik lehetséges célja az iráni rezsim megdöntése, azonban a történelem intő példákkal szolgál. Zeev Avrahami írása.

Mi szükséges a rezsim megbuktatásához?  

Pénz kell hozzá. Lehet, hogy Izrael meg tudná csinálni, de nem tudna hosszú távú rakétaháborút folytatni Iránnal. Nincs nagy rakétakészletünk, a védelmi doktrínánk nagy részben a légierőre alapul. Ez politikai döntés kérdése. A rakéták olcsóbbak, de mi úgy döntöttünk, hogy a pilótákban, egy kis, elit csoportban fektetünk – akik a társadalom nagyon specifikus rétegéből kerülnek ki.  

Támogatás nélkül az amerikaiaktól ez különösen nehéz lesz. Ha egyedül kezdünk bele, kockáztatjuk Oroszország és Kína közvetlen beavatkozását. Forrásaink korlátozottak, és az Egyesült Államoknak is vállalnia kell a terhek egy részét.

Még ha a nukleáris programot sikerül is semlegesíteni, mi lesz Irán ballisztikus rakétaprogramjával?  

Ez egy nagyon nehéz kérdés, amit csak Izrael és néhány amerikai tisztviselő hajlandó megvitatni. Irán nukleáris létesítményeinek megsemmisítése nem szünteti meg a stratégiai fenyegetést. Az interkontinentális ballisztikus rakétáik akár öt éven belül újra működőképesek lehetnek.  

Tehát a rezsimváltás az egyetlen megoldás?  

Igen.

Volt Moszad-vezető: Az iráni rezsim egy megsebzett állat, most kell megdönteni!

A rezsim ideje lejárt. Oded Ailam, a Moszad egykori terrorelhárítási vezetőjének írása.

Ilyen egy jó sorozat: a Teherán ijesztően kezd hasonlítani a valóságra 

A Teherán nevű izraeli sorozat egyre inkább kísérteties hasonlóságot mutat a valós eseményekkel.

Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.