Pusztító kazettás bombát vetettek be az irániak Izrael ellen.
Izraeli katonai források ma közölték, hogy az Irán által ma reggel indított hatalmas rakétatámadás egyik rakétája kazettás bomba volt.
Kazettás bomba Izraelre
Rövid vizsgálatot követően az IDF megerősítette, hogy a becsapódott rakéta valójában kazettás bomba volt.
Az első becslések szerint az iráni rakéta Gush Dan felett szakadt szét, és kisebb robbanófejeket szórt szét több civil területen, többek között Or Jehuda, Jaffa, Savjon és más közép-izraeli városokban.
A támadás utáni felvételek azt mutatják, hogy a szétszóródott „mini-bombák” töredékei közül néhány veszélyesen közel landolt lakóterületekhez és közintézményekhez.
„Ez a fajta rakéta egy új és aggasztó eszkalációt jelent”
– mondta egy védelmi tisztviselő. „Ez nem csak egy egyetlen csapás: több egyidejű fenyegetés, mind egy kilövésből.”
Eddig nem jelentettek áldozatokat a becsapódások miatt, de a hatóságok továbbra is magas készültségben vannak, miközben a bombaszakértők átfésülik a régiót, hogy megtalálják és biztonságosan hatástalanítsák a fel nem robbant bombákat.
A kazettás bomba
A kazettás bomba egyetlen bombatestből számos kisebb lőszert bocsát ki. Ezek a kis robbanószerkezetek szétszóródnak a levegőben, és nagy területen okoznak kárt. A kazettás bombák célja, hogy egyszerre több célpontot – például katonai járműveket, élőerőt vagy infrastruktúrát – támadjanak meg, így hatékonyságuk különösen magas, ha a támadott célpontok szétszórtan helyezkednek el.
A kazettás bombák legfőbb problémája, hogy a kisebb lőszerek jelentős része – egyes esetekben akár 10–30%-a – nem robban fel azonnal. Ezek az „alvó” robbanószerkezetek később, akár évekkel a konfliktusok után is halálos veszélyt jelentenek a polgári lakosságra, különösen gyerekekre, akik gyakran játéknak nézik a földön heverő tárgyakat.
Emiatt sok kazettás bomba gyakorlatilag aknamezővé változtatja a becsapódás helyszínét.
Kazettás bombákat több konfliktusban is bevetettek, például a vietnámi háborúban, a jugoszláviai háborúkban, Irakban, Afganisztánban és legutóbb Ukrajna területén is. Bár katonai szempontból hatékony eszköznek számítanak, a polgári áldozatok magas száma miatt súlyos nemzetközi kritikák érték alkalmazásukat. 2008-ban megszületett az úgynevezett Oslói Egyezmény, amely tilalom alá helyezi e fegyverek használatát, gyártását, tárolását és átadását. Több mint 120 ország csatlakozott az egyezményhez, ám olyan nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, de Irán és Izrael sem írta alá.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
- 16:00
2023. július 7. - 13:00
2023. július 10. - 19:00
2023. július 24.
