A szégyen neve WHO: Magyarország a palesztinok ellen szavazott

A WHO genfi szavazása 95:4 arányban, Izrael, Magyarország, a Cseh Köztársaság és Németország ellenszavazatával zárult.

A Palesztin Hatóság küldöttsége jogot nyert arra, hogy az Egészségügyi Világszervezetnél (WHO) felvonják a palesztin zászlót.

A döntő szavazás

A palesztin zászló kitűzéséről szóló szavazás 95 igen és négy nem szavazattal ment át. Egyedül Izrael, Magyarország, Csehország és Németország ellenezte a javaslatot, 27 ország pedig tartózkodott – köztük az Egyesült Államok is, amely jelenleg is a WHO-ból való kilépés folyamatában van, és már visszavonta adományait a nemzetközi szervezettől.

Franciaország, amely a közelmúltban kinyilvánította „eltökéltségét” a palesztin állam elismerésére, a határozat mellett szavazott, csakúgy, mint Japán, míg az Egyesült Királyság tartózkodott.

A javaslat, amelyet Kína, Pakisztán, Szaúd-Arábia és mások nyújtottak be, az ENSZ Közgyűlésének május elején hozott határozatát követi, amely „Palesztinának” példátlan jogokat biztosított nem tag megfigyelő államként. 

„Ez szimbolikus és egy cselekedet, de annak a jele, hogy a nemzetközi közösség részei vagyunk, hogy segítsünk az egészségügyi szükségletekben.

Remélem, hamarosan teljes jogú tagok leszünk a WHO-ban és az ENSZ összes fórumán”

– jelentette ki a szavazást követően a Palesztin Hatóság genfi ENSZ-nagykövete, Ibrahim Khraishi.

„Hol volt a Vöröskereszt és az ENSZ?” – volt izraeli túsz osztotta ki az ENSZ-t

Eli Sharabi, a Hamász fogságát túlélő izraeli túsz nem rejtette véka alá a véleményét a Biztonsági Tanácsban.

Egy eljátszott becsület

A WHO-t az elmúlt években számos kritika érte, különösen a koronavírus-járvány idején tanúsított tevékenysége és döntéshozatali folyamatai miatt. A szervezetet vezető Tedros Adhanom Ghebreyesus többször került a nemzetközi sajtó és politikai szereplők kereszttüzébe. Sokan kifogásolták a WHO kezdeti, Kína-barát kommunikációját, valamint a járvány korai szakaszában mutatott lassú és ellentmondásos fellépését. Több nyugati szakértő és politikus szerint a szervezet túl későn nyilvánította világjárvánnyá a Covid–19-et, ezzel értékes időt veszítve a nemzetközi védekezés megszervezésében.

A WHO vezetőjét, Tedrosz Adhanomot nemcsak a járványkezelés miatt érték bírálatok: korábbi etiópiai kormányzati szerepe miatt korrupciós és politikai elfogultságra utaló vádak is felmerültek. Egyes források szerint etiópiai miniszteri évei alatt több esetben elnyomott információkat kolerajárványokról, ami már akkor is kérdéseket vetett fel a transzparenciával kapcsolatban. A WHO hitelessége az elmúlt időszakban jelentősen megrendült, különösen azokban az országokban, ahol a szervezet intézkedéseit túlzottan politikai befolyás alatt állónak, vagy nem elég hatékonynak tartották.

Rendesen beolvasott az ENSZ-nek az izraeli nőket képviselő miniszter 

„A folyótól a tengerig – a zsidó nők szabadok lesznek” – ígérte az ENSZ előtt tartott beszédében May Golan.

Na szép: Waffen SS tetoválással bukott le az ENSZ egyik gázai munkatársa

Meg sem lepődünk.

További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.