„Nehéz elképzelni, hogy a bíróság hogyan éli túl a következő négy évet” – nyilatkozta a Nemzetközi Büntetőbíróság egyik munkatársa.
A legfontosabb szervezetek szüneteltetik az együttműködést a Nemzetközi Büntetőbírósággal, Karim Khan főügyész pedig még az e-mail hozzáférését is elveszítette köszönhetően az izraeli vezetők ellen kiadott elfogatóparancsok miatti amerikai szankcióknak.
Megérkeznek a szankciók
A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze elvesztette hozzáférését az e-mailjeihez, és befagyasztották a bankszámláit. A hágai székhelyű bíróság amerikai munkatársainak közölték, hogy ha az Egyesült Államokba utaznak, letartóztatásukat kockáztatják. Néhány nem kormányzati szervezet felhagyott a Nemzetközi Büntetőbírósággal való együttműködéssel, egyik vezetője pedig még a bírósági tisztviselők e-mailjeire sem válaszol.
Ezek csak néhány az akadályok közül, amelyekkel a bíróság munkatársai szembesülnek, mióta Donald Trump amerikai elnök februárban szankciókat vezetett be a főügyész, Karim Khan ellen – derül ki az ICC jelenlegi és volt tisztviselőivel, nemzetközi jogászokkal és emberi jogi aktivistákkal készített interjúkból.
Trump azt követően szankcionálta a bíróságot, hogy novemberben az ICC bíráiból álló testület elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és akkori védelmi minisztere, Joáv Gallant ellen.
Az ICC munkatársai szerint a szankciók egyre nehezebbé teszik a bíróság számára az alapvető feladatok elvégzését, nemhogy a háborús bűnök vagy népirtás áldozatainak igazságot szolgáltasson.
A célpont: Karim Khan
A februári elnöki végzés megtiltja Karim Khan főügyésznek és az ICC 900 alkalmazottja közül a nem amerikaiaknak, hogy belépjenek az Egyesült Államokba. Emellett pénzbírsággal és börtönbüntetéssel fenyeget minden olyan személyt, intézményt vagy vállalatot, aki Khannak „pénzügyi, anyagi vagy technológiai támogatást” nyújt.
A szankciók a vizsgálatok széles körének munkáját akadályozzák, nem csak az izraeli vezetők elleni vizsgálatot.
Az ICC például a szudáni atrocitások ügyében vizsgálódott, és elfogatóparancsot adott ki Omar al-Bashir volt szudáni elnök ellen többek között népirtás vádjával. Az ICC egyik ügyészét képviselő ügyvéd szerint, aki az amerikai bíróságokon harcol a szankciók ellen, ez a vizsgálat leállt, még akkor is, amikor újabb szudáni atrocitásokról érkeznek jelentések. Az ügyész, Eric Iverson szövetségi pert indított a Trump-kormányzat ellen a szankciókkal szembeni védelemért.
A szervezet amerikai munkatársait, akárcsak Iversont, az ICC tisztviselői szerint ügyvédei figyelmeztették, hogy letartóztatás veszélye fenyegeti őket, ha hazatérnek családlátogatásra. Hat magas rangú tisztviselő hagyta el a bíróságot a szankciókkal kapcsolatos aggodalmak miatt.
A bíróságot többek között az hátráltatja leginkább, hogy nagymértékben támaszkodik külsős vállalkozókra és nem kormányzati szervezetekre. Ezek a szervezetek a Nemzetközi Büntetőbíróság jelenlegi és korábbi munkatársai szerint azért korlátozták a bíróság nevében végzett munkájukat, mert aggódtak amiatt, hogy az amerikai hatóságok célkeresztjébe kerülnek.
Megbénul a bíróság
A Microsoft például törölte Khan e-mail címét, így az ügyész kénytelen volt átállni a Proton Mailre, egy svájci e-mail szolgáltatóra – mondták az ICC munkatársai. Hazájában, az Egyesült Királyságban pedig zárolták a bankszámláit.
Egy olyan nem kormányzati szervezet munkatársai, amely szerves szerepet játszik a bíróságnak a bizonyítékok összegyűjtésére és a tanúk felkutatására irányuló erőfeszítéseiben, elmondták, hogy a csoport pénzt utalt ki amerikai bankszámláiról, mert attól tartanak, hogy a Trump-kormányzat lefoglalhatja azt.
Két másik amerikai székhelyű emberi jogi szervezet vezetői az AP-nek elmondták, hogy felhagytak az ICC-vel való együttműködéssel. Az egyik vezető munkatárs az AP-nek elmondta, hogy az alkalmazottak még a bíróság tisztviselőitől érkező e-mailekre sem válaszolnak többé, mert attól tartanak, hogy az a Trump-kormányzat válaszlépéseit váltaná ki.
Az ilyen intézkedések hatása arra késztette az ICC munkatársait, hogy nyíltan elgondolkodjanak azon, vajon a szervezet túlélheti-e a Trump-kormányzatot – mondták az ICC tisztviselői, akik a megtorlástól való félelem miatt névtelenségük megőrzése mellett nyilatkoztak.
Az egyik ilyen tisztviselő így fogalmazott: „Nehéz elképzelni, hogy a bíróság hogyan éli túl a következő négy évet”.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.